infinity blogja

Védj meg

Védj meg engem,ha elvesznék,kutass fel!
Védj meg engem,ha zuhannék,add kezed,s emelj fel!
Védj meg engem,ha eltévednék,vezess a helyes útra!
Védj meg engem,ha feladnám,taníts meg hinni újra!
Védj meg engem,ha nem beszélnék,szólj hozzám!
Védj meg engem,ha félnék,adj erőt,s bújj hozzám!
Védj meg engem,ha éjjel felriadnék,ringass el!
Védj meg engem,ha elfeledném,
Ki is vagyok,hogy miért vagyok,tarts tükröt elém!
Védj meg ma,és holnap is még,
Hogy aztán én legyek,aki megvéd.
Hogy legyen erőm elhinni,a holnap is szép!

Szív-keringő (saját vers)

Oh,Ifjúság,Te gyorsléptű vándor,
Őrzöd minden gyermeklelkű álmom.
Magadba zárod titkaim
Mint hófehér kagylóhéj.
Lázasan kapkodva tovatűnsz,
Mint utca sötétjében a  cikázó neonfény.
Vágtatsz,szárnyalsz,álmodni engedsz,
Felvértezel,majd csendre intesz.
Szép ifjúság,bölcsőként ringatsz-ringatsz el.

Oh,Múlt,Te visszatérő ismerős idegen,
Ki vállamon csendben megpihen.
Megfejteném hátrahagyott szerelmeknek rejtjelét,
S lelkem kelyhét az élet édes nedűjével
Csordultik tölteném.
Feltépett sebeim áztatnám könnyek tengerével,
hogy szívem pereméről lemosson minden bűnt,
S féjdalmat egyesével.
Keser-édes múlt,körülfonsz emlékekkel.

Oh,Szerelem,Te hű mostoha,
Kit feledni nem tudok soha.
Csontig hatolva húsomba vágsz zsibbadón,mélyen,
Egyszerre vagy gyógyszerem,s mérgem.
Szívem színpadán kaptál főszerepet,
S játszol becsületet,szeretetet.
Szívemet Neked zálogba adom,
S  édes mérged hatni hagyom.
Forró szerelem,bízom benned vakon.

Oh,Vágy,Te elillanó délibáb,
Kivel a lélek sivatagában szomjam oltanám.
Lépteid hallom talán szívem folyosóján?
Mézédes álmokat hozón,gyengéden ringatsz el,
Hajnali felhőből szakított paplannal átölelsz.
Szőnyeget szősz alám,
S a képzeletből szeded a szálat.
Gyémántból építesz kettőnknek  várat.
Lázas vágy,kioltasz,s tűzzel égetsz,lerohansz,s váratsz.

Z.M. Keltezés: 2012.január

MERENGÉS

Ülök ágyamon, a csend magánya
körülzengi énemet,
Nem tudom,hogy jobb időkre várva
Halkan ülni hogy lehet.
Elszállt már agyamban
Ezernyi létvihar,s vacogva
Gondolom,hogy van
Még,ki feledni nem akar.
Átélek manapság ezt-azt,ki tudja
Egyszer majd talán hasznát veszem,
De most mindet fiókomba téve,
S eszem rejtekébe nézve
Kívánom,hogy jó legyen...

      lét van.

Lét van?

Kérdezem,s haladok tovább, a semmibe gyalogolok,hogy
Mint pornyaláb simítson
Üstökös-múzsa,éltessen
Egy szabadabb örök.
Egy dolog.
Egy világ.

Z.M. Keltezés:2008.febr.