hillailaszlo-ve blogja

Minden csúcson fenn

hova nézel,

a fák csúcsain lenn

alig érzel,

lehelletnyi neszt.

Hallgat az erdőn a madár,

várj csak, nemsokára már

te is nyugton pihensz.

 

Miskolc 2015. május 19.

Hillai lászló

Vajúdik a Föld.

Szülhet-e, ha beteg?

Emberszörnyetegek születnek köldökén!

Vagy megrázza magát?

S lepereg róla a szenny, a sötét?

Vagy tobzódó mámornak átadja magát,

Okádva vöröset, pipálva ként?

Hörög!

Hisz alattunk dübörög.

Tarlón leigázva meztelen.

Az, ki uralkodik rajta, esztelen,

Vad dühöngésben

Embert ölni kész!

Már nem lesz jobban!

Tüze, ha lobban

Mindent megemészt!

 

Miskolc 2014. október 12.

Hillai László

Nem kenyerem a szó,

De már írtam verseket,

Számomra a képzelet

Szórakozás, élvezet

Szeretem azt ami jó.

Nem vagyok Cyrano,

Nem mondok szépeket,

Leírom az érzésemet,

Ha olvasod verseimet,

Megérted, a szivem jó.

 

             Hillai László

Ha a tanulástól már elzsibbadt a fejed

S meg akarod nézni az őszi természetet

Menjünk el gombázni és így kívül-belül

Láthatjuk az erdőt és lelkünk is felderül

 

                   Miskolc 2010. október 18.

                                        Hillai László     

Néztem a kezedet

Rajta az ereket

Sokat dolgozott már

A pihenésre vár

De azt végzi a kéz

Mit elgondol az ész

Parancsol néki a fej

Azt tegye ami kell

AKIT ISTEN VEZET

NEM TUDJA, CSAK SZERET

A dolgos kéz is haszontalanná válik,

Ha a fej nem tudja mit kíván a másik

Vezéreljen minket mindig a szeretet

Erre gondoltam és néztem a kezedet.

 

    Miskolc 2010 szeptember 23

                              Hillai László