Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
talán nem így
furjanos 2011. július 5. 18:13
kellett volna hogy szeresselek
egymásra borultak
a terméketlen percek
és nagyon zavarnak
a befejezetlen
de még inkább az
el sem kezdett versek
kellett volna hogy szeresselek
amikor kislámpamagányba
fordítottad a hátad
a sötét levegőből kifordulva
kezem kutattad
de sehol nem találtad
kellett volna hogy szeresselek
reggelre már úgy feküdtél
mint egy ismeretlen alak
rég kihűlt kávé tea
volt az asztalon
mire megtaláltalak
kellett volna hogy szeresselek
bizony már bánom
és sajnálom is talán
hogy nem a mi
árnyékunk kúszik fel hajnalban
a szemközti ház falán
starlit2011. július 6. 15:33
kellett volna bizony, hogy szeress... :)
Kicsikinga2011. július 6. 14:55
Nagyon-nagyon szép!
furjanos2011. július 6. 12:02
na, az egész át lett írva
Holdsugar2011. július 6. 10:43
Először nem 5 versszaka volt?
Holdsugar2011. július 6. 10:43
Dejó! Egy igazi FürJános-os vers, igazi rímekkel! :)
Puszi: HS
furjanos2011. július 5. 20:34
:-) köszike
kovacsagi2011. július 5. 18:55
:)
furjanos2011. július 5. 18:44
épp most javítottam. igen tetszek, éppen kifejezi azt, amit szerettem volna :)
kovacsagi2011. július 5. 18:42
igen, így. ha tetszik.
(meg az 1., 2., 4. versszak első szavába szúrjunk be egy betűt. én is kihagytam az imént. :)
furjanos2011. július 5. 18:36
így?
furjanos2011. július 5. 18:34
remek. igazán remek meglátás. köszike :)
kovacsagi2011. július 5. 18:33
gondolom. mert így megmarad valamelyest az eredeti is. ugyanakkor benne van az a dilemma, hogy egyáltalán van-e olyan, hogy így vagy úgy, jól vagy rosszul szeretés. vagy csak szeretés van. és ha ez utóbbi bármilyen módon megkérdőjeleződik, akkor az egész megkérdőjeleződik.
furjanos2011. július 5. 18:27
hát nem rossz ötlet. gondolod, kedves Ági?
kovacsagi2011. július 5. 18:26
bocsánat, az előzőt ki kellene törölni...
talán nem így
kellett volna hogy szeresselek
egymásra borultak
a terméketlen percek
és nagyon zavarnak
a befejezetlen
de még inkább az
el sem kezdett versek
kellett volna hogy szeresselek
amikor kislámpamagányba
fordítottad a hátad
a sötét levegőből kifordulva
kezem kutattad
de sehol nem találtad
kellett volna hogy szeresselek
reggelre már úgy feküdtél
mint egy ismeretlen alak
rég kihűlt kávé tea
volt az asztalon
mire megtaláltalak
kellett volna hogy szeresselek
bizony már bánom
és sajnálom is talán
hogy nem a mi
árnyékunk kúszik fel hajnalban
a szemközti ház falán