szótlanul

furjanos•  2010. július 11. 12:36

szótlanságod a válasz
az egyenetlen betonon várlak
a Nap és a felszín közti hőben
jóelőre tudom és érzem
hogy megjössz s ideérsz
esélytelen távolodban állok
a kopott horizonton
elmosódott mezsgye
díszlettelen háttérbe szúrva
magával ránt a naplemente
kétségeim térdig érnek
visszatart a bizonytalan
kitaposatlan ösvénye
szívdobogva gázolok
ismeretlened felé
tekintetem csak válladig emelem
először mindig a pillanat
majd aztán a szerelem

de már valaki áll a helyemen

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2010. július 13. 00:00

Törölt hozzászólás.

furjanos2010. július 12. 19:02

köszönöm mindenkinek...

Törölt tag2010. július 12. 00:58

Törölt hozzászólás.

Marie_Marel2010. július 11. 14:36

Micsoda édes-bús hangulat... De magával ragadó!

miriam2010. július 11. 13:37

A képek és az érzés vonulata a vége csattanóval ... egyszerűen remek!!.... és nem tudom miért de minduntalan Pilinszky A szerelem sivataga c. versét juttatja eszembe...

irenke2010. július 11. 13:05

Szótlanul
de már valaki áll a helyemen
jóelőre tudom és érzem
majd aztán...

Megköszönöm,csodálatos látásod!
Szeretettel!

Törölt tag2010. július 11. 13:04

Törölt hozzászólás.

pepo2010. július 11. 12:42

visszatart a bizonytalan
kitaposatlan ösvénye
szívdobogva gázolok
ismeretlened felé

Törölt tag2010. július 11. 12:39

Törölt hozzászólás.