Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
mozdulatlan
furjanos• 2010. február 16. 20:43
mozdulatlan
mozdulatlan csönd lett amikor megjött
már az ajtó hangjából tudtuk a fojtatást
háttal feküdtem az ajtónak semmit nem láttam
húgom arcán figyelem a lakatlan éjszakát
el kell aludnom minél hamarabb
a holnap nem hoz ily árvaságot
most minden kiszolgáltatott
szinte lebegek az ágy felett
bejött a szobába leült mormogott valamit
és én (tetszhalott)
rögzítettem magam az ágyhoz
mindent átjárt az emésztett sör szaga
anyám is csak némán könnyezett
mindannyiunk életébe
kódolva lettek ezek az esték
majd felállt a fotelből
megbillent zsebében kotorászott:
azt hitte hogy három sportszelettel
megválthatja a világot
2010. február
Törölt tag2010. február 25. 14:21
Törölt hozzászólás.
furjanos2010. február 21. 10:42
...tudom kedves Kata, és köszönöm...
Törölt tag2010. február 18. 08:36
Törölt hozzászólás.
koni12010. február 17. 08:20
A sorozat második része! :-( Ettől függetlenül nagyon tetszik a versed akármilyen szomorú is!
narnia2010. február 17. 02:48
gombócos
irenke2010. február 16. 21:39
döbbenetes képek,rajzolják a jelent,de a
begbocsájtás......mindig rendet teremt!
remélem még lehet....
szeretettel kérném Neked!
19702010. február 16. 21:34
''kódolva lettek ezek az esték''
...most is értelek...!Kövek...!
furjanos2010. február 16. 21:26
értelek kedves Éva...
dreaming582010. február 16. 21:17
...én is Ancsa kiemelését akartam - de így nem...csak :S...
furjanos2010. február 16. 21:16
azok kedves Ancsa: szörnyű emlékkövek.
kapocsi.ancsa2010. február 16. 20:47
''azt hitte hogy három sportszelettel
megválthatja a világot ''
emlékkövek..