Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
mintha csak
furjanos• 2010. január 7. 17:31
mintha csak
valahol távol lennél
és nem a múlandó
törhetetlen része
eleme lettél valami másnak
valahol egy másik egésznek
naponta járom azt az utat
hol nemrég még együtt
adtunk helyet lépteinknek
mára már áthajtok
a pirosra váltott esélyen
és elsőbbséget adok az álmoknak
a legutolsó kereszteződésben
(máshogy nem megy)
hidd el;
próbáltalak kilakoltatni
leértékelt éveim
semmit-sem-érnek-nélküled-napjaiból
bizony ráébredtem már
(kár hogy csak most: későn)
hogy egy idő után mily fontosak és szépek
a dobozba zárt gyűrött szélű képek
furjanos2010. január 9. 18:35
akár :-)
pepo2010. január 8. 18:22
:)
furjanos2010. január 8. 17:43
Itt is, most is köszönöm Koni!
koni12010. január 8. 13:01
Azok a fránya álmok,de hátha egyszer valóra válnak! :-) Nagyon jól sikerült versike! Szívecskét adnék ha lehetne! :-)
furjanos2010. január 8. 09:24
ölellek én is, és köszönöm...
Törölt tag2010. január 7. 21:43
Törölt hozzászólás.
pom_pom2010. január 7. 21:36
János!
A nélküle semmi és értéktelen, én tudom!
Olyan ritkán jövök,de mindig fáj,ha szomorúságot olvasok ki a soraidból!
Azért sohasem csalódok,csak abban,hogy az idő bizony nem mindig oldja meg a problémát!
Szeretettel:N.
furjanos2010. január 7. 21:20
Ó..., de kedves...
Köszönöm Irénke!
irenke2010. január 7. 20:47
János kedves ,szerettem volna valami vigasztalót irni Neked.
Engedelmeddel a Te mondataid használnám,mert nincs jobb!
''hidd el;
bizony ráébredtem már
a legutolsó kereszteződésben
mára már áthajtok
naponta járom ezt az utat
eleme lettél valami másnak
és nem a múlandó
törhetetlen része
adtunk helyet a lépteinknek
(máshogy nem megy)''
Szeretettel
Törölt tag2010. január 7. 20:34
Törölt hozzászólás.
furjanos2010. január 7. 20:13
Köszönöm drága Barbara!
szebarb2010. január 7. 19:19
Ma amúgy is emlékezős napom volt és ez a versed most még inkább visszafelé terelt, de én szeretem ezt a hangulatot és a világért sem adnám oda senkinek.
''mily fontosak és szépek
a dobozba zárt gyűrött szélű képek''
-igen, őrizzük, kell.
ölellek János.
kapocsi.ancsa2010. január 7. 18:57
Milyen szépek...
a magadban hordott féltve őrzött képek.
furjanos2010. január 7. 18:46
én szeretném, de a többi már...
Etka2010. január 7. 18:35
ha nagyon szeretnéd
akkor igen!
csak annak a másiknak is kell...
nagyon nagyon akarni:-)
furjanos2010. január 7. 18:33
Etkám..., hát nem tudom!
furjanos2010. január 7. 18:10
Még egyszer köszönöm!
csillogo2010. január 7. 17:58
Akkor nagyon örülök és már meg is vigasztalódtunk!!! Ez csak a felszín - bent béke van - kívánom,hogy gyorsan rátalálj :)
furjanos2010. január 7. 17:56
Hát kedves Mária, ez remek!
És mily igaz...
Köszönöm szépen!
Etka2010. január 7. 17:50
:(
...és elsőbbséget adok az álmoknak...
de
néha az élmok valór aválnak
vagy nem?
hm?
csillogo2010. január 7. 17:50
Kedves János tetszett a versed!Van egy igaz gondolatom nemrégen olvastam megosztom veled ill. veletek! Hátha segít! Fogadd őszinte szeretettel: csillogo
Segítsen Téged ez a vers, hogy utadra rátalálj ! (
(forrás: Szögjal Rinpocse - Tibeti könyv életről és halálról )
ELSŐ FEJEZET
Megyek az utcán. A járdán mély gödör.
Beleesem.
Elvesztem... Tehetetlen vagyok.
Nem az én hibám.
Egy örökkévalóság mire kimászom.
MÁSODIK FEJEZET
Megyek ugyanazon az utcán.
A járdán mély gödör.
Úgy teszek, mintha észre sem venném.
Megint beleesem.
Alig hiszem el, hogy újra itt vagyok.
De nem tehetek róla.
Még most is sokáig tart, mire kimászom.
HARMADIK FEJEZET
Megyek ugyanazon az utcán. A Járdán mély gödör.
Látom.
Beleesem... amolyan megszokás... pedig számítottam rá.
Tudom, hol vagyok.
Az én hibám.
Azonnal kimászom.
NEGYEDIK FEJEZET
Megyek ugyanazon az utcán.
A járdán mély gödör.
Megkerülöm.
ÖTÖDIK FEJEZET
Másik utcán megyek.
furjanos2010. január 7. 17:50
Ennek nagyon örülök Sanyi,
és üdvözlöm kedves feleségedet!
kormanyossanyi2010. január 7. 17:42
Csak érdekességként említem, hogy felolvastam ezt a verset a feleségemnek, és tetszett neki.most írígy vagyok rád Janó..Az enyémek nem váltanak ki belőle ekkora elragadtatást...:-)