Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
mint amikor tudjuk
furjanos• 2010. április 23. 14:48
mint amikor úgy indulunk el
hogy tudjuk: vissza nem.
és úgy lépünk ki az ajtón
hogy: megfordulni sem.
talán az ott felejtett dolgok:
amik a legjobban.
de az is lehet
hogy: amit magunkkal viszünk.
csak sötétedés után indulok: nehogy.
és a behúzott függönyök mögött:
még mindig.
de ezt te is: tudod.
tudod mert: kinéztél az ablakon.
láttam.
és te is láttad hogy:
én is.
janow2010. május 2. 21:33
Érdekes a központozás. Egyfelől mellőzöd a nagybetűket, ami arra indítja az olvasót, hogy ne a szokványos módon tagolva olvassa a verset. Ugyanakkor nem mellőzöd az írásjeleket, mint egyébként oly gyakran teszed más verseidbe, ami viszont arra utal, hogy nem hagyod mégsem szabadjára engedve a tagolást. Ezek után csupa hiányos mondattal találom szembe magam (nyelvtani értelemben), amiket mégsem hármaspontok zárnak6nyitnak, úgyhogy arra gondolok, hogy a pontok és kettőspontok a hangsúlyozást, nyomatékok elhelyezését és a hanglejtést hivatottak irányítani.
úgy láttatsz, hogy az elrejtéssel takarsz ki ezt-azt: amitől.
néha az ember bizonytalannak: vagy mégse.
ambrus.magdolna2010. április 26. 21:29
Örömmel olvastam, tudod ,hogy VERSEDHEZ CSAK......
kapocsi.ancsa2010. április 24. 06:50
Igen..tudni lehet..
Törölt tag2010. április 24. 06:39
Törölt hozzászólás.
furjanos2010. április 24. 06:19
Köszönöm, kedves Leona!
Leona2010. április 23. 23:11
János!A kór történetes verseidet is olvastam,de nem igazán fogtak meg.Ezeken érződik a lélek..Nagyon szép lett!Gratulálok!
furjanos2010. április 23. 21:12
Akkor ez jobban fog tetszeni, drága Marie,
ez hármaspontos:
http://blog.poet.hu/furjanos/hianyjelek# hozzaszolas
Marie_Marel2010. április 23. 21:10
Egy csoda.... megint idevonzott... :-)
furjanos2010. április 23. 20:46
Köszönöm szépen mindenkinek!
Törölt tag2010. április 23. 19:41
Törölt hozzászólás.
Marie_Marel2010. április 23. 19:35
Fantasztikus... :-))))
Marie_Marel2010. április 23. 19:34
Rettentően jóóóó !!
Eljátszottam azzal, hogy még szaggatottabbá is tehetnéd, akár...
Mint amikor úgy indulunk el
hogy tudjuk:
vissza nem...
és úgy lépünk ki az ajtón
hogy:
megfordulni sem.
Talán az ott felejtett dolgok:
amik a legjobban...
de az is lehet
hogy:
amit magunkkal viszünk.
Csak sötétedés után indulok:
nehogy...
és a behúzott függönyök mögött:
még mindig.
De ezt te is:
tudod,
tudod mert:
kinéztél az ablakon.
Láttam...
és te is láttad hogy:
én is.
dreaming582010. április 23. 17:22
Érezhető....a lényeg az, ami kimaradt...a hiányzó szavak :S
Pusz
Etka2010. április 23. 15:27
fájsz:
elgondolkodtattál.
én is.
...érzem szavaid...