Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
interpretáció
furjanos• 2010. június 4. 19:44
szertedobált
csikkek zacskók
viharvert szemetek
rengetegében ülök
az el nem mondhatóban
az elárvult délutánban
ahol helyem nincs
sem tér amibe illek
véletlenszerű létezésemben
semmi rendkívüli vagy különös
éppen passzolok magamra
az átlaghoz viszonyítva
is csupán átlagos
közömbös vagyok
önmagammal szemben is
nem hogy még más érdekelne
beszűkült utca
partra vetett házsorok
(akár a lakatlan arcok)
megtébolyult kerítések
az állandó várakozásban
valami hírnök
valami gyenge jel vagyok;
hogy pislákol még az élet
(villog-kialszik lüktetésem)
csak a feszes kavicsok
a biciklitároló alatt
na meg a járdaszegély
ami behatárolja azt
hogy úgy néz ki:
itt vagyok
furjanos2010. június 11. 17:09
nagyon szépen köszönöm, kedves Magdika...
Törölt tag2010. június 8. 23:44
Törölt hozzászólás.
ambrus.magdolna2010. június 6. 10:15
Természetesen :ITT VAGY! Mélyen a szívünkbe rejtve ,mint örökös kristálygömb :))
Köszönöm,hogy ismét olvashattam egy csodaszép versedet:))
Üdv.Szeretettel,szíves látogatással:)
Mahónia
furjanos2010. június 5. 18:54
ez igazán kedves; köszönöm...:-)
Marie_Marel2010. június 5. 18:51
Naná hogy! A szívünkben! :-))
furjanos2010. június 5. 18:50
...de biztos...?
Black2010. június 5. 18:45
itt vagy../! ?
furjanos2010. június 5. 18:43
köszönöm, drága Marie :-)
Marie_Marel2010. június 5. 17:31
közömbös vagyok
önmagammal szemben is
nem hogy még más érdekelne
Nem is igaz!! Nagyon kedves jóbarát vagy! :-)))
A vers viszont kitűnő! :-))
furjanos2010. június 5. 17:28
valahogy úgy, kedves Pepo...
furjanos2010. június 5. 16:01
Köszönöm, drága Kata!
19702010. június 4. 21:18
Szeretem,ahogy írsz!
Olvasom,majd megint...egy érzés elragad...szorítom...vagy szorít!Most szorít!
pepo2010. június 4. 21:06
valami gyenge jel vagyok;
hogy pislákol még az élet
(villog-kialszik lüktetésem)