in memoriam: én

furjanos•  2010. április 8. 20:29

sokat feküdtem
a lámpa mellett
görnyedve mindenféle
könyvek okosságai felett
talán tökéletesen
felesleges volt: lehet
soha nem tudtam
párhuzamos lenni magammal
azt hiszem akartam
talán nem eléggé
de olyan szárazak
és elhagyatottak
voltak az esték
nem elég vízszintes
ez a világ
minden visszaesik
visszagurul
csak a bizonytalan
volt a biztos
és persze ami akkor volt
az nincs most
egyenletem végén
ez éppen
passzos megoldás
lehetne rám
kockatitkokba
zártam magam
a versbarikádokon
mindig átfúródott
egy-két repesz
hittem hogy
a fal építésének
egyszer csak
vége lesz
de nem:
sem itt
sem ott
nem volt helyem





Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

furjanos2010. április 15. 20:56

Köszönöm mindenkinek!

janow2010. április 10. 08:29

Francba! Nekem is ezek a falak mindig...

Tetszik, ahogy felismerted, mennyi költészet van a matekban.
Vagy micsoda matekja van a költészetnek...

Remek!

jagosistvan2010. április 8. 21:55

Úgy jársz mint Kelemen csaja. Be leszel falazva. :)))

Attila_the_hun2010. április 8. 21:20

Dehogynem! Itt a helyed! :)

szebarb2010. április 8. 21:08

sem itt, sem ott - ars poetica, életút, minden!

Törölt tag2010. április 8. 21:05

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2010. április 8. 20:55

Törölt hozzászólás.

siskaeniko2010. április 8. 20:41

''sem itt
sem ott
nem volt helyem''
sokszor érezzük így, de mindenki ott van jó helyen, ahol van. (erre én is mindig rájövök, - idővel.)