ezaz blogja

lúzer vagy Ernő, a világ meg rohadt

aki rajtad felnőtt, ma gond nélkül megtagad

és nem ment meg ettől se Ács Feri se Boka

hagyd ott a brancsot, ami nem véd, nem támogat

helyezd előtérbe magad, magad, magad

keress igaz barátokat

a könnyek szart se érnek, ha mossák a sírodat

lelkibetegen, ha túléled se heppi

ez az élet mindig a gyengéket veri

pszihomókus mondta: elég a rossz példaképből

be kell zárni végleg ezt a sérültgyerek-képzőt

nem úgy van, ahogy volt rég

nem jó, ha a balsors tép

ne hagyd!

változtass!

masíroznak a vakok, látni szeretnének

a sok süket dumából egy kis jövőképet

kérdezik a némától mi a véleménye

mozgássérült ez az ország, de nincs tolószéke

szíven üt a bizarr látvány, hülye hülye hátán

szarbasüppedt életeknek kell-e a szivárvány

homokbadugott fejjel csillagnéző ábránd

elmebeteg a világ, hol a gyógyítója

istentelen kandurbandik búgnak disznóólban

egy álszent civil szervezet keres utazásra

világtalan tagokat és örökpanoráma

isten állatkertjében, gőzölgő gulyásszag

tolvajoknak, hazugoknak ingyen bűnbocsánat

nem elég a húsosfazék, kell a hús is, meg a sok lé

zabál a sok beetetett, hogy legyen gané, fogy a moslék

mérges kígyó jáspis szeme néz a messzeségbe

szugerálgat pár élősködő kihaénnem férget

lehangoló, sötét helyzet, jobbra-balra billegő

és szomorú, mint egy elhagyott, gazos temető

vagy egy minden örömtől megfosztott, örökké öleletlen nő

rövidlátó az én szemem

csak te vagy, kit nézni szeret

az én fülem téged hall csak

a világon legszebb zajnak

de azt gondolom ez a kéz

ölelésben nem naprakész

és attól tartok, hogy a száj

többet mond, mint akarnám

mért dobog úgy ez a szív

ha a tied inaktív

sírok, hogy a világ sivár...

ölelkezés nélküli pár

az utcán

jártamban-keltemben

egy nő szinte pőre

ide-oda ringó

izgató segge

egy titkos nyelven

üzent a szememnek

ne légy faszent

ha tetszem

falj fel

az én rezsim

az én rezsimem adta

a rezsimnek is

van születésnapja

van itt szemét

sok a beszéd, kurva sokk

csak ember legyél

a rezsimnek néma blokk

mert a rezsim

múlandó és hogyha fogy

várd végnapjait

eljön majd, tudhatod

ez az élet

egyebassza ne kímélj

mért fájna a szívem

a rohadt rezsimért