Zenekar és zeneszerző kerestetik

Van, amit el kell mondanom,

Csendben nem maradhatok,

Nincs már többé oltalom,

Búcsút mondtak az angyalok.

A hűvös nyarat kikiáltják

Homofób melegnek,

Vannak, aki előírnák,

Azt, hogy mit érezzek.

Bridge:

Ha túl sok már a bólogató János,

Jövőnkre nézve roppant módon káros.

Refrén:

Engem nem érdekel a szivárvány logó,

De én is úgy élek, ahogy nekem jó.

Azt javaslom hagyjuk egymást békén,

Különben még sírás lesz a végén.

Valamit el kell mondanom,

Nem maradhatok csendben,

Ha szívből fakad egy érzés,

Attól még nincsen rendben.

Béketűrő ember vagyok,

S a kérésem csak annyi,

Ne akarja a jövőnket,

Senki sem tönkre tenni.

Bridge:

Ha túl sok már a bólogató János,

Jövőnkre nézve roppant módon káros.

Refrén:

Engem nem érdekel a szivárvány logó,

De én is úgy élek, ahogy nekem jó.

Azt javaslom hagyjuk egymást békén,

Különben még sírás lesz a végén.

A helyzet nagyon durva,

Egyre fröcsög a sár,

Míg az ember azt nem kapja,

Ami neki kijár.

Attól tartok az ördög,

Rajtunk jót nevet,

Amikor majd átnyújt,

A pokolba ingyen jegyet.

Bridge:

Van, aki simán csak betép,

Van, ami lassan félbetép.

Refrén:

Azt mondják a birka,

Nagyon békés jószág,

S néma csendben nézi,

Hogy ketté szakad az ország.

Én azt mondom testvér,

Észbe kapni kéne,

Ki gyógyít meg minket,

Ha leszünk félbetépve?

Mennyit ér az élet,

Ha görnyesztő a súlya,

Bárki hátba döfhet,

Képletesen szólva.

Van, aki csak gyűlöl,

De van, aki még szeret,

Egy megsebzett ország,

Túlélő így lehet.

Bridge:

Van, aki simán csak betép,

Van, ami lassan félbetép.

Refrén:

Azt mondják a birka,

Nagyon békés jószág,

S néma csendben nézi,

Hogy ketté szakad az ország.

Én azt mondom testvér,

Észbe kapni kéne,

Ki gyógyít meg minket,

Ha leszünk félbetépve?

Mi vagyunk a lendület,

Ami magával ragad,

Ha átérzed a lényeget,

A szív mitől szabad.

Mi vagyunk a szó,

S csak együtt kimondva jó,

Kinek elég a csend,

Önmagát eláruló.

Mi vagyunk a kéz,

Ha a gyenge földre hullt,

Kapaszkodj meg testvér,

Van mindig másik út.

Bridge:

Hadd legyen a béke

A mi hírnökünk,

De ha kell, a ringben

Kesztyűt felveszünk.

Refrén:

Tudom hosszú még az út,

Akár száz viharon át,

De ha kilép majd a ködből,

Megannyi jó barát,

Általunk is írják

A jövő himnuszát,

S felhajtjuk együtt

Az élet hűs borát.

Mi vagyunk a láng,

Amit eltiportak volna,

Ha annyit érne hitünk,

Mint gyöngy porba szórva.

Tudjuk mi már régen,

Mennyit ér a fény,

Mi vagyunk a lámpás,

Ha túl sötét az éj.

Egyszerű a képlet,

S ez éppen így a jó,

Mi vagyunk az Élet,

Amíg tart a show.

Bridge 2:

Dönts...velünk leszel,

Vagy ellenünk,

Ha összetartunk,

Nem veszíthetünk.

Refrén:

Tudom hosszú még az út,

Akár száz viharon át,

De ha kilép majd a ködből,

Megannyi jó barát,

Általunk is írják

A jövő himnuszát,

S felhajtjuk együtt

Az élet hűs borát.

Köszönet a Helloween zenekarnak, nélkülük nem született volna meg ez a dalszöveg.

A dal, mely kapcsán készült a szöveg:

https://www.youtube.com/watch?v=wbGjYQsx3c8

 

Ha a szív

Már élni fél,

Megszólít

A sűrű éj.

Ennyi volt

Az életed,

Eldobnád, de

Nem mered.

Lehet csúf,

Ha lelke szép,

Szeresd úgy,

Mint sosem még.

Ha kérdenéd,

Nem felel,

A szó helyett majd

Átölel.

Refrén:

Szívemből,

Lelkedért...

Szól e dal

Csak adj esélyt.

Mint égő seb,

Fájt a lét,

Hát taszítsd el

Most az éjt.

Itt vagyok,

Mert így a jó,

Hallgatok,

Sok üres szó.

Ha átölelsz,

Az épp elég,

Így felelsz,

Hogy szeretsz még.

Refrén:

Míg itt leszek

Véget ér,

A Csendből megszőtt sűrű éj.

Ha elmegyek,

A szív nem él,

De lágyan megérint majd a szél.

Refrén:

Ha elmegyek,

A szív nem él,

De lágyan megérint majd a szél.

Én leszek,

Igen, a szél,

Mert egy érzés mindörökké él.

Szívemből,

Lelkedért...

Szól e dal

Csak adj esélyt.

Mint égő seb,

Fájt a lét,

Hát taszítsd el

Most az éjt.

Amikor lehullt a lepel,

Úrrá lett a döbbenet,

Mert itt van már közel,

Mi valósággá csak úgy lehet,

Ha szembe megyünk azzal,

Aminek vezérelnie kéne,

S konok szívvel hagyjuk,

Hogy egy érzés csaljon lépre.

Bridge:

Egyre súgja mit tegyünk,

S vesztesek így nem leszünk,

Vakon élsz,ha másra vársz,

Szemébe nézve újra látsz.

Refrén:

Majdan csakis általa

Lehet miénk a földi show?

Ugye sejted a lepel alatt

Kinek a szobra látható...

Amikor lehull a lepel,

Tenni már sokat nem lehet.

Itt van a perc közel,

Már díszítik fel a nagy teret.

Lesz ott megannyi ember,

Ha eljön a várva várt pillanat,

Mert van egy érzés,mi megérint,

De aztán keményen megragad.

Bridge:

Egyre súgja mit tegyünk,

s vesztesek így nem leszünk,

Vakon élsz,ha másra vársz,

Szemébe nézve újra látsz.

Refrén:

Majdan csakis általa

Lehet miénk a földi show?

Attól tartok a lepel alatt

Az ...... szobra látható.

/Vajon kinek?/