Hervadó szépség

• Hervadó szépség

1.

Napsütés. Nyárszellő.

Zöld levél nő elő.

Virág is, ugye szép,

emeli a fejét.

Ébred a természet,

nevetsz, ha megnézed.

Az ember megörül,

télágyból felépül.

2.

Zöld levél elsárgul.

Lepottyan. Aláhull!

Őszember letépi,

s végig kell ezt nézni.

Aláhull, elhervad.

(Őszember-tán te vagy?)

A virág elfonnyad.

A fa is-elkorhad.

3.

Az ember öregszik.

Sírjába tétetik,

ideje letelik,

pokolba vihetik,

vagy mennyek éltetik,

de nem! hisz: lêlegzik.

      Igen!

Megőszült, fogatlan....

Ezt kell, hogy írhassam.

És ráncos és csúnya.

(Lehet szép majd újra?)

Az ember él és él.

Új nyárról halld, mesél.

S nyárral jön új levél.

Elfonnyad? Sose félj.

Felnyílik új virág,

ember rá jól vigyáz.

Fújjad csak, dühödt szêl!

Az ember igen, él!