Fegyver

Fegyver.

LXIV. rész.    – kínai lány –

 

Időjárás is jóra fordult, már nem esik az eső. Két hétig csak esett, vagy is zuhogott. Ahol nem volt leaszfaltozva, ott sártenger volt. László ebben az esetben szerencsés,

mert, egy kis rész volt a birtokán, ahol nem volt aszfalt. A konyhakerti résznél, ez úgy 50 méterre lehetet a villától.

Védelmi rendszere is jól működött, csak egy kamerája sínylette meg az időjárást. 22 kamerából csak egy nem működött, pont az, ami a villabejáratát figyelte. Ez, az egy kamera, beázott, ugyan is a cső, amiből a kamera kibújt anyaghibás volt, és esőnél ez megtelt vízzel Szerencsére Bocskainak a rendszer úgy volt megalkotva, hogy minden egyes kamerák kábeljai külön, külön futott be a központba, és onnét a megfigyelő rendszert rányitó pulthoz. Így nem kellett egyszerre mindent kicserélni meghibásodás estén csak azt az egyet, ami rossz volt. Ezt a hibát a megfigyelőrendszer előtt ülő kamerás észlelte, és telefonon értesítette főnökét, Bocskai Lászlót. Bocskai engedélyezte, hogy bejelentség a hibát, és a cserét is, ha szükséges.

 

László a masszírozó ágyon feküd, tele volt tűzdelve tűkkel. Tia, aki akupunturával foglalkozott, kiválóan, ebben volt jártas. E szakma kiváló képviselője.

Ajtó nyílik, és Beáék meglepődve látják, hogy nem Ildikó van László mellett, hanem egy ferdeszemű lány.

Mikor Bocskai észre vette Beát, és Jánost ráförmed a lányra.

 

-         Vedd már ki a tűket, elég volt mára már.

-         Nyugodjál meg, kicsi türelem, és már is készen vagyok. – mondja a leány picit törve a magyart, de kedvesen, mosolyogva.

-         Jó, akkor még várok, de mára elég legyen.

-         Ma már nem lesz több tű benned! – feleli a lány.

 

Ha már itt vagytok, akkor bemutatom barátaimat. Beát, és Jánost. Ő, Tia a kínai lány, az akupuntura kiváló ismerője.  Ti, meghajol, és így köszönti Jánosékat. Bea, csak néz, János vette a lapot, és meghajlással viszonozza a köszöntést.

 

-         László, hol van Ildikó? – teszi fel a kérdést Bea.

-         Ildikó, itt hagyott, még az éjjel. Elment a média iparba, az egyik TV-hez műsorvezetőnek. Éjjel jött érte a kocsi. Tiát, pedig az egyik jó barátomtól kaptam. Ő korán reggel érkezett.

-         Ugye szép? – kérdi László.

-         Igen, szép teremtés. – jegyezte meg János.

-         Látom az órát, itt hagyta Ildi. – mondta Bea.

-         Igen még az a szerencse, így valami visszajött. Most már az én birokomba van a különleges óra.   

 

Gyönyörű, csodás, és szép Tia.  Suttogta halkan Jani. Tia, ezt meghallotta, és mosolygott, és kacsintott Janira. Szerencsére ezt nem látta Bea.

 

-         Mit mondtál, János? – kérdi Bea

-         Semmit szívem, semmit, csak úgy elgondolkodtam a levegőbe.

-         Különben miért jöttetek? – kérdi László.

-         Csak úgy benéztünk, csak úgy …

-         Na jó most már lehet távozni, ellehet menni. – mondja László.

 

Tia, kérlek, hogy folytasd a kezelést. A lány egyik tűt, kihúzza Laci testéből, és a másikat kicsit beszúrja, majd e folyamatot eljátssza, László testén, többször is.