Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Negyven éves ősz
benmar• 2009. szeptember 30. 10:03
Negyven éves ősz Látom amint ballagsz felém a téren s követem lépteid koppanó zaját arcomon még a tavalyi hűvös csókod, érzem ahogy testemet színes emléked járja át néha megbotlasz, belerúgsz a fákba, szürke sóhajod a hulló levelekkel tova száll könnyeiddel küzdesz keményen és szinte hallod jó apádat: Ne bőgj már te nagy szamár! tarka kabát rajtad, ledobod, szellő ajkad megérint sáros cipőben futva rám csókolod érett gyümölcseid ódon illatát, ... és közben megint elcsensz tőlem egy újabb évet .. ám még legalább százszor hozzad vissza hozzám, mint tetted azt már negyvenszer én maradok itt a hazám…még ha ki is taszítja a magam fajtát ez az átkozott rendszer…
alberth2009. szeptember 30. 18:03
Kedves Balázs!
Nagyon szép verset írtál, a negyven és és az ősz valahol tartalmi és hangulati szinkronban vannak. :-)
Ma már szidhatjuk a rendszert, de egy olyan rendszert kellett volna a rendszerváltás idején bevezetni, melyet dícsérnénk okkal. Ehelyet...., remélem nem fog negyven évig ilyen világ lenni... :-)
Köszöntöm a negyven éveseket! Meg a többieket is... .)))
Vargazlajos2009. szeptember 30. 16:49
Köszönöm a reklámot. Jó ez a versed, nagyon is! Mi az hogy!
Törölt tag2009. szeptember 30. 10:14
Törölt hozzászólás.