benmar blogja

Egyéb
benmar•  2008. február 22. 12:47

A naptáre éneke kicsit máshogy...

Az éves alkohol lista…

   

A világ egy nagy-nagy kocsma

Hol nehéz józannak lenni,

Óborát az élet hozza

Muszáj inni, nincs mit tenni…

 

Idén először a pultnál

Ismét a Januárt látom

Szuszogva szundít, furcsán áll,

Másnapos szegény barátom…

 

Január mögött a sorban

Ott toporog a Február,

Nem hisz másban csak a borban

Most is éltető fröccsre vár…

 

A Március is sorban áll,

Hogy végre egy felest kapjon,

Izgatott, türelmetlen már,

Nehogy néki ne maradjon…

 

Eljött már e víg hónap is

Kissé furcsán megy előre,

Nótázgat már az Április,

Dübörög a kocsma tőle.

 

Pálinkát iszik a Május

Hamarjában le is húzza

Ő csupán egy virág árus

Kinek erre vitt az útja….

 

Június lép be az ajtón

Ő csak sutyiban iszogat,

Felhörpint egy koktélt mohón

Sárgát iszik vagy pirosat…

 

Hazajött trópusról a nyár,

A Július van itt megint,

A jéghideg sör reá vár,

Gyorsan elfogy rendszerint…

 

Az Augusztus egy császár,

Nagyképűen whiskyt iszik,

Berúgott nem tud menni már,

Tán józanítóba viszik…

 

Részeg disznó ez a naptár!

Vedel ő is a Szeptember!

Elhagyta szerelme a nyár

Szíve darabokban hever…

 

Október kiáltja: „Igyál

Szeptember énekelj, nevess!

Nő miatt soha ne sírjál,

Ha netán berúgsz el ne ess!

 

Füstös kocsma sötét mélyén

Álmos November iszogat,

Bepiázott ő is szegény,

Valami verset írogat…..

 

Itt az utolsó hónap is,

Hisz véget ér minden egyszer,

A kocsmában táncol ő is,

És pezsgőt bont a December.

benmar•  2008. február 7. 17:41

Az életemről röviden:

Hogy mondjam....  

Életem ege megkopott,

Csillagjaimat lenyúlták,

Napom, s Holdam elhagyott,

Vissza egyiket sem hozták.

 

 Kúszom feléd mint a rozmár.

Reszketve rezeg a kezem ,

Szavaim sem találom már

Nehéz az életed velem. 

 

Miközben kezedet fogom,

Megsúgom, mit is szeretnék,

Ezt csak halkan, félve mondom:

Kérlek segíts, ha elesnék! 

 

Reménység gyilkos tüzétől,

Megégve egyre szenvedek,

Mámoros múltam nedvéből,

Kortyolgatok, s remegek. 

benmar•  2008. február 7. 17:31

Az első verseim egyike

Sakk játszma

 

Úgy látom ez sem az én napom

Az ÉLET büntetését kapom?

de tod mit?

nem törődöm vele, hagyom

a kedvenc zenémet berakom

és miközben..

a Scorpions zenéjét zúgatom

köröttem se harag, se unalom

barátom!

ez már az igazi hatalom: a nyugalom!

A gondolataim  betűit olvasom,

mit is?

mert közben eldőlt egy virág a teraszon,

tonképp én ezt is nagyívben le.....

de ember!

kirepítem a gondolatomat szabadon

ne üljön az is velem együtt a fapadon

még, ha

nem is úgy mozog a lábam és a karom

ahogy én azt akarom,

de mégis

minden reggel megfogadom

ha rossz lesz a napom feladom

a harcot.....

és akkor a grabancom megragadom:

folytatni kell a játszmát TE BAROM!

kiáltom magamnak halkan....

aztán ismét a fejembe nézve látom

a képzeletbeli  sakktáblámon,

a királyom haláltusájában hangosan hörög!

közben partnerem: az ÉLET jókat röhög

Mögötte sumákol gibicként: a HALÁL,

Ez a profi páros legyőzőre nem talál!

...

De egyszer véget ér a játszma,

akárki fia is játssza.

....

de ne felejtsd el soha barátom!

az nem mindegy milyen áron,

és mennyi idő alatt változtatja színedet fakóra

Az ÉLET, pimaszul támaszkodva a másik csalóra!

Az asztalnál próbálj mindig úgy ülni,

hogy a Halál tekintetét ki tudd kerülni!

és ha véletlenül a jókedvű, gondtalan élet

a tükörbe nézne fésülködés végett

ne magát lássa, hanem TÉGED!

 
1...474849