Egyszer volt és egyszer talán lesz is.... :)

Egyszer volt…

Kisfiúk és kisleányok
figyeljetek rám, mind, jól.
Elétek most ideállok
s mesélek egy királyról.

Egyszer régen, nagyon régen
élt egy kedves kisfiú….
Te ott kis srác, ott a széken
talán veled egykorú!

Anyja Örzse, apja János
testvére a Lacika,
szülőhelye Kolozsváros,
nem járt ő még oviba.

László király elrabolta,
bezárta egy toronyba,
Vitéz János hazahozta
a legényt, s tanította.

Művelt is lett, okos nagyon,
zsoldos sereg vezére.
Nagy terület, fényes vagyon
került akkor kezére.

Holló csőrét belevájta,
Török basák hasába.
Hullt a lator, ahogy vágta,
középkornak porába.

Belőle az igazságos,
keménykezű magyar szólt.
Úgy mesélik, barátságos,
melegszívű ember volt.

Katit kérte feleségül,
aki korán távozott.
Házastársnak, sorsa végül
Beatrixra mutatott.

Tündérekről, sárkányokról,
nem írnak a krónikák.
Szegényekről, nagyurakról
szólnak a históriák.

Álruhában köszön rátok
Úgy hívják, hogy Hunyadi…
Mondjátok hát!... Arra várok!....
Felismeri valaki?

 Igazságos, tisztán látás!
- Mondom én is veletek!
Nagy királyunk, Ö a:…Mátyás!
- Sosem hal meg gyerekek! -