Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Kettesben
angel_10 2014. június 18. 16:46
Ott állt mögöttem, s lassan egyre közelebb lépett, míg teste az enyémhez nem simult.
Újra elöntött a melegség, de már úgy éreztem nem csak engem. Megfordultam,
s szemében láttam a kétségbeesést, s a kételyt.
- Én ezt nem bírom így tovább.. – kezdte el, s egyre közelebb, s közelebb húzódott hozzám.
A falhoz támaszkodva megálltam, s ő velem szemben, szinte még a lélegzetét is éreztem.
Arca feszült volt, s szenvedett ő is, láttam minden porcikája mire várt..
A problémáim mintha eltűntek volna, könnyűnek éreztem magam. Csak ketten voltunk, ő és én.
Nekem ennyi elég is volt. Meleg keze megsimogatta az arcom, puha érintése nyomán a bőröm szinte elolvadt.
Ajka egyre közelebb és közelebb ért az enyémhez, míg nem megcsókolt.
Egymásba fonódva testben és lélekben, ez az igazi csoda. A legszebb pillanata volt eddigi életemnek ez a csók. Az első, igazi, az egyetlen.
- Szeretlek. – hirtelen ösztönösen hagyták el a szavak a számat, nem gondolva a következményekre.
Újabb melegség öntött el, a csókja egyenesen rabul ejtette a testem minden porcikáját.
- Én is szeretlek.
Hosszú percekig csak álltunk egymással szembe, majd megöleltem, s a vállára hajtottam a fejem.
Ez volt minden, amire most csak vágyhattam.
- Olyan jó, hogy itt vagy velem. Nagy szükségem van rád.
Megsimogatta az arcom és egy csókot nyomott a homlokomra.
- Én mindig ott leszek neked, ha te is ezt akarod.
skary2014. június 18. 18:38
:)