angel_10 blogja

Ott állt mögöttem, s lassan egyre közelebb lépett, míg teste az enyémhez nem simult.

Újra elöntött a melegség, de már úgy éreztem nem csak engem. Megfordultam,

s szemében láttam a kétségbeesést, s a kételyt.

- Én ezt nem bírom így tovább.. – kezdte el, s egyre közelebb, s közelebb húzódott hozzám.

A falhoz támaszkodva megálltam, s ő velem szemben, szinte még a lélegzetét is éreztem.

Arca feszült volt, s szenvedett ő is, láttam minden porcikája mire várt..

A problémáim mintha eltűntek volna, könnyűnek éreztem magam. Csak ketten voltunk, ő és én.

Nekem ennyi elég is volt. Meleg keze megsimogatta az arcom, puha érintése nyomán a bőröm szinte elolvadt. 

Ajka egyre közelebb és közelebb ért az enyémhez, míg nem megcsókolt.

Egymásba fonódva testben és lélekben, ez az igazi csoda. A legszebb pillanata volt eddigi életemnek ez a csók. Az első, igazi, az egyetlen.

- Szeretlek. – hirtelen ösztönösen hagyták el a szavak a számat, nem gondolva a következményekre.

Újabb melegség öntött el, a csókja egyenesen rabul ejtette a testem minden porcikáját.

-       Én is szeretlek.

Hosszú percekig csak álltunk egymással szembe, majd megöleltem, s a vállára hajtottam a fejem.

Ez volt minden, amire most csak vágyhattam.

- Olyan jó, hogy itt vagy velem. Nagy szükségem van rád.

Megsimogatta az arcom és egy csókot nyomott a homlokomra.

- Én mindig ott leszek neked, ha te is ezt akarod.