Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Köldökzsinór
Zerge• 2016. április 30. 10:13
Már nem illik úgy sírni utánad
mint mikor- tán négy lehettem -
egy másik szerető fészek befogadott
Hogy tudtál
mindig
mindenkié lenni
és mégis egyedül az enyém?
Haragudtam
sokszor
amiért annyira Te vagy,
mert sejtettem hogy majd te leszel a mércém
és hogy soha nem foglak felérni
mostanság hiányoznak az évszakok szívemből, de
felnőtt ember
nem szerelmes,
nem epedezik és
főleg
nem sír
Nem illik
Zerge2016. május 29. 21:48
@aimee: köszönöm szépen! :)
aimee2016. május 28. 01:31
ami lemaradt a hirtelen reakciombol: remek vers!
aimee2016. május 28. 01:30
dehogynem. :)
Zerge2016. április 30. 20:56
@pepo: :)
@kapocsi.ancsa: visszapusz! :)
kapocsi.ancsa2016. április 30. 20:34
illik, nem illik
kell...
"Haragudtam
sokszor
amiért annyira Te vagy,
mert sejtettem hogy majd te leszel a mércém"
mindig vannak mércéink, ösztönösen...lélekből
Puszi
pepo2016. április 30. 19:37
érezni, sírni, nem a szégyened
Zerge2016. április 30. 18:11
@Bugatti350: :) valami "enni kell, de xarni muszáj" ?
@Rozella: igen, igen..
@Pera76: köszi :)
köszönlek benneteket!
Pera762016. április 30. 17:50
Mennyire jó vers ez...
(A köldökzsinórt húzd egybe, lécci, szétesett.)
És. Tojni kell az illemre. Olykor. Ma pl. egy mattrészeg ember bejött a kapun, süketkedett jobbra-balra, megmondtam, menjen el, mert a részegeket utálom, nem értett a szóból, kinyitottam a kaput s kidobtam. Ennyi.
Rozella2016. április 30. 14:25
"mostanság" minden más.. . és mégis van, ami nem változik...
Bugatti3502016. április 30. 12:38
....sírni illik és kell is talán, ha tetszik ha nem...