Őszutón tavasz

Szederszem•  2020. január 18. 16:19  •  olvasva: 127

Kisiklott a szellem, mint penge éle,
megidézi elmúlt idők moraját.
Kakophónia, disszonáns, lett vége,
szellőlágy harmóniája tovaszállt.

Feketén tátong elkorhadó léte.
Hamvadó lélek, elhagyta otthonát.
Maga sem tudja átlép-e az éjbe?
Jeges a szél sikoltása odaát.

Bársonyos fényben fürdik még a nappal,
aranyló nyalábok végigsimítnak
a ringó mező friss virágain.

Meghinti hajnal gyöngyöző harmattal,
édesen felsóhajtó ős-áhítat
s új lét fakad a szív síkságain.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Szederszem2020. január 18. 20:38

@Edeke: Legjobb tudomásom szerint nem :)

Szederszem2020. január 18. 20:37

@Eleonora: Köszönöm :)

Eleonora2020. január 18. 20:31

@Szederszem:
Nincs ezzel semmi gond, a Poet befogad, s én is figyellek

Edeke2020. január 18. 20:18

Biztos vagy benne, hogy nem Szederfalu vagy?

Szederszem2020. január 18. 20:17

@Eleonora: Értem mire gondolsz, de én másra gondoltam, mikor így fogalmaztam meg. Máshogy nem tudom magyarázni, csak ugyan azt mondanám, mint az előbb. Úgy tűnik, ebben nem egy kerékre jár az agyunk. De éppen ez a szép a költészetben, egy egy szókapcsolat vagy kifejezés egész mást jelenthet két embernek.

Eleonora2020. január 18. 19:54

@Szederszem:
Ne bolondítsál már meg, Te!
"Bársonyos fényben fürdik még a nappal,"
az " édesen felsóhajtó ős-áhítat" meg szóba sem jön,
Ha én ezt így nézem, akkor mi a mondanivaló!
Táncoljuk el az életünket, vagy mi !????

Szederszem2020. január 18. 19:39

@Eleonora: Az első két versszak a"belső világot" szemlélteti, a lelki állapotot, az érzéseket. A második kettő a valódi, külső világot, és ahogy az ember annak szépségére ráeszmél, és erőt merít belőle, mikor azt hitte, hogy eljött a vég. Így csillan meg a remény, annak a reménye, hogy talán még sem kell, hogy vége legyen.

Legalább is, én erre gondoltam mikor írtam a verset, lehet, hogy nem sikerült jól átadnom.

Eleonora2020. január 18. 19:32

@Szederszem:
Ha azt írtad volna,hogy az élet léptek során, megérteném, de mondd, ugyan mi csillanna mikor már ott a vég ?

Szederszem2020. január 18. 19:17

@Eleonora: Az ős-áhítat számomra a világra való mélyről jövő, elemi rácsodálkozást jelenti. Így a vers azt hivatott megragadni, mikor a "vég" előtt még egyszer felcsillan a remény. Az a szakadék szélén megtorpantó pillanat, mikor az ember észreveszi, hogy a természet a legsötétebb percekben is gyönyörű, és ebből erőt tud meríteni, mikor már nem gondolta, hogy lehetséges.

Eleonora2020. január 18. 19:08

@Szederszem:
Előző bejegyzésem neked küldtem, csak elfeledém a kék nyilacskéá :)

Eleonora2020. január 18. 19:03

"Kisiklott a szellem, mint penge éle, "
s nincs semmi átkötés a
"Bársonyos fényben fürdik még a nappal"
sorokra, az "ős-áhítat" pedig ha komolyan vesszük, akkor az énnek a megszűnését jelenti, ahonnét neki nincs tavasz, mert az áldozat, mikor az ember tudva tudja, hogy önmaga, mint test, halni fog. Ám ha rosszul látom, mert az is lehet, kérdezem, milyen "s új lét fakad a szív síkságain."
ha "Kisiklott a szellem, mint penge éle, " ?

Szederszem2020. január 18. 18:33

@Eleonora: Köszönöm a tanácsot. Mi a probléma a címmel? Nem tudok rájönni.

Eleonora2020. január 18. 17:02

Tiszteletben tartom a személyes kategóriát, ezért talán csak annyit, vigyázz a címekre..