IPSteve blogja

Reggelig várt álom

Fáradtan álmom várom,

a reggel távol,

agyamban múltat járok.

 

A hosszú téli estém,

mint régi emlék

most fekete festék.

 

Sötétlik a gondolat:

vágyom holtomat

s lelkeket, kik zokognak.

 

Tücsök helyett szél zenél,

ma csak ébren éj

s meglátom a reggelt még.

I.P.Steve

Reggelig várt álom 

(haiku)

Megfáradtan már,

a reggel még messze jár,

testem álmot vár.

Mint régi emlék

olyan a téli estém,

korommal festvén.

Vágyom holtomat

s lelkeket, kik zokognak.

Sötét gondolat.

Ma csak ébren éj,

tücsök helyett szél zenél,

de jön reggel még.

I.P.Steve

Öreg cigány

Arcán s homlokán mélyen ráncok,

mint vetőföldön, mikor az eke mélyen szántott,

azt mondják, hogy életében még nem lopott,

csak keményen dolgozott.

 

Görbén ül, egyenesen beszél,

vénségére sem tétlenül henyél.

Megöregedett, még sem lehetett soha sem ember,

csak cigány, így, ezzel a jellel.

 

Mikor árvíz volt , mint a végtelen tenger,

menteni kellet, hisz veszélyben volt sok ember.

Józsi az elnök fia is ott volt, ezt írta az újság,

de hogy vízből életet mentett a cigány, azt csak egymástól tudják.

 

Az elszaladt időt szívesen idézi vissza,

kalapját fején ferdére igazítja,

napbarnította arcát 

s pödör egyet bajszán.