Platánok

Mindegyiken más a minta,
látod? Egész olyan, mintha
fába vésett puzzle lenne
kérge, ott a térkép benne,
törzse mutatja az utat,
de hiába keres-kutat
szemed, s szemem, nem találja,
odaállok hát alája,
mélyen hallgat, nem beszél,
nem is moccan, kerge szél
messze jár, a koronája
sárgul már, az őszben járva,
levele, ha földet ér,
kézbe simuló tenyér.