Szabad gondolatok egy zárt elmében

Természet a magány tanyája,
Ott gubbaszt az ágak között
S megszólal harsányan,
A nyakára vasláncot kötött.

Égi szóval madár röptén
Zengi majd a hálaének.
Gyenge lábán nehéz kötél,
Sikolyba folyó ének

Ember szemmel nehéz szóval,
Természet már összeroskad.
Gyenge ember száján sóhaj
Széttépi az álmokat.