Pokol tornácán

feri57•  2020. október 29. 06:23  •  olvasva: 34

Égretörőn utólsót sohajt a nyár,

Kopár kies tájat a szél járja át.

Lassan sétál a holdsugár az égen,

S én a hideg szobámból a hópihéket nézem.



Mit keres egy költő-e siralmas vidéken,

Elmémben örömöt és bánatot idézek.

Bűn, nyomor, kín ez a falu reménytelen.

Hol kábítószer az úr, ott az élet esélytelen.



Szívemben érzem-e lelki világot,

Nézem a hófelhők vonullását, s felkiáltok!

Miért tép szét -e nyomor ennyi életet!

Szívem dallamán keserűség pereg.



Égretörőn utúlsót sóhajt a nyár,

Kopár kies tájat a szél járja át.

Lassan sétál a holdsugár az éjjen,

S én a hideg szobámból a hópihéket nézem.


Csík Ferenc Tarnazsadány. 2020,szeptember 30.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom