Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Hagyatékom
feri57 2020. május 18. 09:21 olvasva: 118
Rőt bíbor arcomon
Fekete éjszakák szenvedései,
Gyötör múltam legendás emlékei.
Misztikus karavánok sora bontakozik ki
az ezüst hold fényében.
Cigányok átkai marcangolnak barnaságom vérében,
Hagyatékként maradt rám!
Fehér fény felé száll lelkem.
Sötét fellegek gyűlnek,
Elhagyták Gangesz folyót szekereink.
Őseim ott fetrengenek éhezve,
Beesett, fagyos szemekkel, tátongó sebekkel.
Csontsovány gyerekek lelke lebeg álmaimban,
A halál szelleme átsuhan útjaink nyomán!
Kirekesztve, üldözve!
Régen, most és mindörökre!
Cigány angyalok tánca hömpölyög
A gomolygó fehér felhők között.
Leszakadt ingem rongyát
Tépi, mardossa a szél!
Mert ízig-vérig megmaradtam
Hűséges magyarnak!
S a magyarok között cigánynak.
S a két identitás tudatommal
Legyengülve földre borulok,
S a szent hazámért
Utolsó csepp véremig hű maradok.
Mikijozsa2020. augusztus 9. 09:12
nagyon jó
Csinaj2020. augusztus 9. 07:22
Előbbiekben a "kereztezték" szó helyett a mobilom a kérdezték szót rakta ki,
Csinaj2020. augusztus 9. 07:19
A múltba vezető ösvények nem nyílegyenesek, a népek nyomdokain kérdezték egymást, nincsenek csak egynemzetiségi múltak, emberek jöttek, mások elmentek
A keveredés törvényszerű és szükséges
Tehát: az emberi méltóság tiszteletben tartása a lényeg.
Üdv
Törölt tag2020. augusztus 4. 21:07
Törölt hozzászólás.
szilde2020. június 14. 14:59
Nagyon megható vers! Szívből gratulálok!