prózák-preambulum

...látlak, ahogy kipirult arccal állsz a három-platnis tűzhely előtt.....kinyitod a sütő ajtaját .....megcsap a párolódó hús gőze......köhögsz.....fojtogat a meleg és a kapkodás.....két karikán fő az ebéd.....a levest le kell habozni......megkóstolod......lehet kicsit túlfűszerezted.....Te úgy szereted....de lehet ő morogni fog érte.....és az nem jó....békére és nyugalomra vágysz.....néha elkalandozik a gondolatod.....szép zenék, versek, képek villannak fel.....és emberek....akik megérdemlik a figyelmet....a szeretetet.....a szerelmet.....aki....aki megérdemli.....akire fel lehet nézni....aki nem tapossa magát a sárba....ad arra, hogy a világnak mi a véleménye róla.....aki nem csak egy kaland új vázlatokkal......néhány tabu ledöntésével....hiszen a világ úgyis kézen fog és visszavezet a jó útra.....mert elvárások vannak....amiknek meg kell felelni....jó lenne úgy élni....ahogy vágysz.....jó lenne vele élni............jó lenne....elneveted magad.....legalább lehetett álmodni egy kicsit.....mert álmodni jó....ünnepet érezni......pedig az élet a hétköznapok sora csak......fénylik a szemed.....friss levegőre vágysz....azokra a dombokra ahol gyerekként szaladtál a mezei virágok között....anyunak szedtél pár szálat.....aztán fájt, hogy nem tette vázába....de édesapád rád mosolygott....megsimogatta a fejed......és boldog voltál....

..a szobában a tv hangja.....sport...mint mindig.....megijedsz....a bort elfelejtetted a hűtőbe tenni....na ha melegen tennéd elébe lenne cirkusz....gyorsan a fagyasztóba...talán lehűlik egy óra alatt 6 fokra.....ahogy ő kívánja.....

...békét és nyugalmat akarsz.....