Megint alszom...

  

 

 

   Telhetetlen álom...

Furcsa éjjeli színjáték
érzem, mintha álmodnék
kósza szavak elrepülnek
gyenge szívek erősödnek

egy álom úszott felém
minden részét én viselém
olthatatlan e jegykendő
mint egy elfelejtett keszkenő

bája fehér és viselem
integet is neki kezem
minden új vágy telhetetlen
minden vágyát szerethetem

minden mozdulata felér
vágya tiszta és törtfehér
a blúza viszont fekete
az éjszaka hű remeke

telhetetlen minden álom
emlékemen tétovázom
tulipán nőtt lelke mélyén
szirma nyílik az éj sötétjén

vágyam egy nagy telhetetlen
fátyla simogat menthetetlen...                                      https://www.youtube.com/watch?v=35owjbRoQuo