estvanbalog blogja
NovellaPárkeresősdi---gondolatok
A jó Isten megszánta őket és
úgy rakta őket egymás mellé
mintha egy moziban lennének.
Pediglen nem is a mozi a fontos
hanem a film amiről az egész pereg.
Sajátos egy játéka a sorsnak
ami oly valószerűtlen és életszerűtlen.
Hogy két igazán összeillő ember
hogyan is ismerhető fel,rejtély.
Mi is vagy mik is azok a valamik amik alapján
nagy bizonyossággal kimondható---ez a kettő ember
egésziben együttható.
Nincs kín nincs nyűg csak a szabad gondolatok
melyek nem keresztezik egymást sose,
mily édes boldogság ha megadatna,
nem is volna boldogtalan
ember a földön sose.
Illattanodba vegyülöks ha kell
én magam hegedülök--nem tudok---
ám sejtjeidbe belevegyülni
nagyon tudok s testemet
testeddel együtt
mozgatják a csillagok.
Ámen.
Örömöm...ma az öhömöm
Öhöm
Furán korgott gyomrom reggel
álmodtam tán e delejjel,de nem
tényleg igaz e reggel
együtt álmodtam az ebédemmel.
Minő gondolat mi szaladt ki fejemből,tegnap
semmi sem maradt a tejemből,ehh nem lévén
én sem oly lusta---bevillant--gondoltam
hű fakanalunkra.
Nosza gyorsan mint gondolat
felborzoltam e harcokat,vágtam bárgyúnál
bárgyúbb arcokat.
Tüsténkedtem azonnal gyújtóst jó előre
megbeszéltem egy fazonnal,hogy gyújtson
tüzet nekem azonnal.
Füstöm vígan szálldosott,az öhömöm
bő vízben rotyogott,majd
elfogyott a víz ,s étkem kész lett s örömöm is.
Lapátra is tettem öhömöm
jóllaktam végül is ez is
lett végső nagy örömöm.