Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
AZ ÚR TRAGÉDIÁJA
M.Laurens• 2016. június 25. 20:36
Figyelem!
A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
M. Laurens
AZ ÚR TRAGÉDIÁJA
replika
(MUNKA VERZIÓ)
Az Úr:
”Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.
Év-milliókig eljár tengelyén,
Míg egy kerékfogát ujítni kell.”
A Költő (napjainkban):
Már megbocsásd Uram, hogy szólok,
de akad itt néhány ugyancsak rossz fog.
Engedelmeddel, ím bejelenteném,
lévén a gép még garanciális lenne:
nem úgy, mint e szedett-vedett költemény.
Szóval, itt van például a gazdag fog maga,
szerinte a kenő pénznek semmi szaga.
Sőt, muszáj a forgáshoz, hogy géped menjen:
a szegény fog pedig örökkön kenetlen.
Bocsásd meg nekem Ó Uram:
e két fog sehogy sem pászol a Te gépedben.
Aztán, itt van még, a jog és az igazság,
gyakorta elakadnak, oka talán gazság:
esetleg ... kisebb tervezési hiba lehet?
Uram, e kettőt közös tengelyre raktad,
ám együtt forogni, az Istennek sem akarnak.
Az Úr:
”Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.”
A Költő (napjainkban):
Forog, forog Uram, de nem mindegy, hogy, hogy.
Ideje lenne rajta ezt-azt megigazítanod.
Lazul a tisztesség, lötyög a becsület,
Egyesek úgy vélik nincs is semmiféle gép,
és akad itt még jócskán egyéb tünet.
Az évmilliókból alig telt le pár ezer,
a burkolat sok helyt önmagától nyaklik,
itt-ott mintha' fegyverropogás hallik:
gépészed pediglen, remegve bújik el.
Angyalok kara:
„A nagy ég áldása rajtad!
Csak előre csüggedetlen;
Kis határodon nagy eszmék
Fognak lenni küzdelemben.”
A Költő (napjainkban):
Nagy eszmék, nagy eszmék,
kis határok, meg kűzdelem,
Angyalaim, ez mind-mind szép,
de dolgos kéz nélkül,
a fejünkre rohad majd a gép...
Megtettem hát panaszom Uram!
Angyalaid ma délutántól estig várom,
ha javíthatatlanná vált már a nagy mű,
küld el kérlek a megadott címre:
csereutalványom.
Pest-Buda 2016. június 24-29.
Idézetek: Madách Imre – Az ember tragédiája
NEM VÉGLEGES VERZIÓ
Mikijozsa2016. június 27. 16:51
Melyik Úr? Ha szabad kérdezni, nem a plébános úrról van szó? :)
Kicsikinga2016. június 26. 16:40
Csuda!
Egy remek mű fogsor!
Egy remekmű fogsor.
gosivali2016. június 26. 11:35
Nagyszerűen megidézted a Nagy Mű lényegét, egyedi stílusban, kedves Miklós.
Mygan2016. június 26. 08:54
:)
kevelin2016. június 26. 05:52
Mondottam ember kűzdj ès bízva bizzál
Nem akarok szájalni uram de attól fèlek
Nincs reklamáció
anci-ani2016. június 25. 22:41
Az Úr tragédiája, nagyobb lett mint a Ember-é!
Lehet, hogy megszívleli panaszod az ÚR!
Zseniális!!!
merleg662016. június 25. 21:34
Igen! Ez a nagy mű - és ezt az Úr nem veszi észre, vagy csak nem akarja - kissé össze lett csapva! Miért kellett ezt a teremtést ilyen rövid időbe belesűríteni? Íme a kapkodás eredménye! Én is kérnék egy csereutalványt! Ha lehet! Remek versedhez gratulálok!
Perzsi.2016. június 25. 21:11
"Megtettem hát panaszom Uram!
Angyalaid ma délutántól estig várom,
ha javíthatatlanná vált már a nagy mű,
küld el kérlek a megadott címre:
csereutalványom."
Remek az egész, de az idézett befejezés tetszik a legjobban. :-)
Ui:Én is reklamálhatok az Úrnál? :-)