M.Laurens • Blogja
IrodalomSZAPPAN-FOLYÓ
M. Laurens
SZAPPAN-FOLYÓ
Mostanában nemigen járok vásárolgatni, főleg nem messze a lakhelyemtől, ezért maga a történet
elég régi, a kilencvenes évek elejéből való, amikor megnyílt a fővárosban az első kínai-piac Józsefvárosban.
A kispénzű emberek itt mindent megvásárolhattak a zsebükhöz mért árakon. Mi mosószert és hajsampont
szerettünk volna vásárolni a feleségemmel, mert akkoriban meglehetősen drága volt a sok flancos, és márkás
termék. Nekünk pedig megfelelt volna az olcsóbb is, mert a kamasz fiamra már alig győzte az asszony mosni
a nadrágot, és a randik is mindig hajmosással hajbelövéssel kezdődtek.
Így-hát nézelődve, keresgélve lökdösődtünk a szűk helyen a standok között. Az egyik soron végre megláttuk
amit kerestünk. A bódé homályában apró töpörödött bácsika ült, valamit nyamnyogva, hat vagy hét foga között.
Egy darabig csak figyelt, majd fölállva mosollyal arcán barátságosan jött oda hozzám, és segítőkészen máris
hadart nekem, mutogatva a polcok felé.
– Ocsóó! Nagyon ocsóó! –Mondanom se kellett, hogy eddig én is eljutottam, de fogalmam sem volt, hogy a kisszék
hátán balerina a csákós-gereblyével, mit is jelenthet, ezért kezembe vettem egy flakont és ráböktem az ujjammal.
– Ez micsoda? – És a közérthetőség kedvéért magamra böktem – Én, lenni Vásárló!
A kis kínai láthatólag erősen gondolkodott, hogy mit is akarok kvartyogni neki, majd vigyorogva megszólalt.
– Te nem lenyelni! Nem beléd kell rakod!… Nem megenni fúúj! Megeszed lesz bajod neked nagy!
Fújtam egy nagyot, ahogy mondta, nyeltem egyet, és újra nekiveselkedtem a nemzetek közti mutogatósdinak.
– Én vásárló!- böktem a mellkasomra. – Te Kicsi Kínai!- Erős bólogatással adta tudtomra, azt tényt, hogy eddig
még minden rendben, tud követni. – Ez pedig Mifene? – Böktem nagyot a kiszemelt flakonra.
– Ocsóó! Nagyon ocsóó!- Jött szinte azonnal a válasz.
Kezdtem azt hinni, hogy menten felrobbanok, de türelmes és kitartó ember lévén újra nekifutottam a feladatnak.
– Én nevem vásárló!… Tied név Kínai!… Ennek az izének a neve Mifene?
Kicsit megszeppent a nagy böködés közben, és hívta a feleségét, aki készségesen végig bólogatta az immár
négyesre bővült mutogatást: Én, Te, Te-feleség és Mifene.
Az asszony igen bölcs lehetett, mert percekig csak mahjongozott a szavakkal a kontya alatt.
Láthatólag ott hordta a család összes tehetségét és vélhető nyelvtudását. Végül felderült:
– Ááá Mifene neve! – bólogatott, hogy a megfejtés elkészült. – Mifene lenni Jiencsi-féncáo
No ettől sokkal okosabb lettem. Nem-elég, hogy elolvasni se tudtam, de most-már kiejteni
sem. Kétségbeesésemben kezdtem visszatenni a polcra a sűrű pasztaszerűvel töltött flakont.
Az asszony látva a mozdulatot, ami láthatólag az üzlet végleges meghiúsulásával fenyegetett,
nagy hirtelen mellém lépve megszólalt .
– Jiencsi-féncáo-Mifene lenni Száppán-folyó – és bájosan mosolygott rám a tudása mögül.
– Szappanfolyó? – Kérdeztem rá még egyszer. Olyan mint mondjuk a Jangce?
– Igyen, igen: Jiencsi-féncáo-Mifene-Száppánflyó-Jangce mosol-kéz. DE!… ocsóó- mosolygott
az asszony, és ujjaimat rázárva a flakonra odakiáltott a férjének. – Mifene Szapanfolyó fizet kettóó!
De Te kapol most haaarom! - kacsintott felém, relytélyes mosolyával.
TAPASZTALAT (parafrázis)
Figyelem!
A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
M. Laurens
TAPASZTALAT
Kussolj a sarokba szépen,
Hajtsd le fejed s csókolj kezet.
Légy elvtelen s megalkuvó:
Vezér lehetsz birkák felett.
Ámde ha szót emelsz netán,
Vagy a gyengébb pártjára állsz,
Hamar találkozol azzal:
Ki eltapos, vagy megaláz.
Budatétény 2018. augusztus 5.
Parafrázis Lauka Gusztáv(1818-1902) hasonló című verse nyomán.
A KOPASZ TIK FARJA
Mivel nemrégiben jelent meg a főoldalon egy versem a "komoly" emberekről,
úgy gondoltam ideje megmutatni mennyire komolytaalan is tudok lenni olykor.
Gondolom a forrás versre szinte mindenki ráismer, dacára az általam elkövetetteknek.
A részlet eredetileg a "POEN POET - Így írunk mi - staféta" feladványaként íródott.
A KOPASZ TIK FARJA
(Avagy, a tanyasi élet szépségei: részlet)
Fél a rapperektől a kopasz tik farja,
Szöttyedt böszme hájak heherésznek rajta;
Nincs egy árva műszál a gatyák közt lengőben,
Kincs a szekérnyi tökfej, a szavazat esőben.
Bordák bűvkörében víz a vizezett borba,
Szortyog a szimpla semmin fekve Olga;
Tejt fejik ügyesen, vagy mérik amottan,
S nagy vénás egerek adomáznak holtan.
(stb…)
Budatétény 2017. november
VILLON UTÁN SZABADON III.
Figyelem!
A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő dátum jelzi. Ezért tovbb publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
M. Laurens
VILLON UTÁN SZABADON III.
[Non omnis moriar*]
Óh uram! Ugattam sokat és sokszor,
S míg volt pár fogam, haraptam is olykor.
De lásd mivé lett mára harci kedvem,
- Bátorságom a korral egyre fogyván -
A gonoszt, pusztán oldalba vizeltem.
S mondanátok, hogy mily bátor tett ez is,
Hogy magam lettem volna a nemezis.
Az igazság sokkal prózaibb ennél:
Némi támaszt a korsóban keresve,
Hólyagom bátrabbá vált a fejemnél.
Óh uram! Így múlik el a dicsőség,
És felejtik el e verseknek hősét.
Még csak fel sem akasztanak egy fára:
A feledés őrzi majd az emlékem,
S vizeldékből felszálló bűzös pára.
Budatétény 2017. november 10-13.
(Köszönet Gábor Jácintnak az inspirációért!)
*Nem halok meg egészen.
HADD RÁGJÁK
Figyelem!
A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő dátum jelzi. Ezért tovbb publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
M. Laurens
HADD RÁGJÁK
( Petőfi Sándor nyomán )
Azt hiszed, hogy nem írnék
Zsákszámra jobb verseket?
Ám mit tegyek, ha lényem,
Csak önzetlen szeretet.
Gondolj bele: ha mindig
Jobbnál jobbat alkotok,
Tán agyvérzést kapnának
Mind, az ellenlábasok.
S nékik is van családjuk,
egy asszony, s talán gyerek,
Így-hát őket is óvom,
Ha pattannak az erek.
Néhanap pár strófámon,
Itt-ott, csámcsogniuk kell,
Olykor köpni párat, hogy
Nyáluk se apadjon el.
Hadd rágják az ostobák,
S vesszőket köpködjenek,
Csak hadd higgyék magukról,
Hogy mindből, költő lehet.
Budatétény 2017. szeptember 4-18.