emberpista blogja

A szegény ember álma,
jusson egy ezres máma
csak kajára, nem másra,
ez az álmok netovábbja.

Mert szegények vagyunk
nem gazdagok, nékünk
az isten, ennyit sem adott,
állandóan éhes vagyok.....

Ma nem ettem még semmit,
nem adnál pár falatot,
anya lesz ma ebéd is
vagy megint éhes maradok?

Sír anyám a konyhában,
üres a kamra nincs semmi,
a gyerekeknek ma mit adok
reggel, délben, este enni?

Nem lesz csak zsíroskenyér,
kis hagyma a tetején,
ünnepnapon hagyma helyett,
egy két főtt tojás szelet.

Holnap tej lesz és kenyér,
a szegény ember ezzel él,
álom csak az új ruha,
mindennapi vacsora.

Mert éjszaka álmomba,
elmegyünk a városba,
veszünk egy pár új ruhát,
cipőket és sok kaját!

Megeszünk egy pizzát,
majd egy csokis tortát,
nézzük a sok kirakatot,
tévét veszünk, jó nagyot.

Álmomban mosolygok,
de jó hogy gazdag vagyok,
de hirtelen felébredek,
a gyomrom korog,éhezek.

Anya milyenek a gazdagok?
én miért nem olyan vagyok?
ők másmilyen emberek?
nem adnak a szegényeknek?

Ránk nem gondol senki?
minek kell nekik annyi?
amit egy nap keresnek,
abból egy egész város ehet.

Nincs isten, sem igazság,
senki sem figyel ránk?
mi is Magyarok vagyunk,
csak lassan éhen halunk.

Győzött itt a kapzsiság,
erkölcstelen gátlástalanság,
a mi boldogságunk ára?
napi egy ezres kajára!

Sajnos ez a mai vidéki valóság, ahol egy családnak, még a napi ezer forint sem jut ennivalóra.Észre kellene már venni végre hogy itt nincs munkalehetőség,már az emberek azt írígylik akinek van munkahelye, bár nem keres csak 80 ezer forintot(három műszakban)de itt ez az álmok álma egy munkahely.

LEVEGŐ

Levegő, levegő,

tudod mi a levegő?

körbe vesz de nem látod,

állandóan használod.

Nincs íze sem színe,

belebújik mindenbe,

kézzel meg nem foghatod,

bezárva sem terthatod.

Minden résen kiszökik,

hipp-hopp és eltűnik,

mindenütt ott van ő,

rajta megy a repülő.

Elviszi az illatot

lélegezz egy jó nagyot,

használják az emberek,

állatok és növények.

Kell ő mindenkinek,

vigyázzunk rá,gyerekek.