Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A verstan alapfogalmai
Marie_Marel• 2011. július 16. 17:18
A verstan alapfogalmai
Mi a vers?
A legtöbb ember számára a kérdésre a válasz egyszerű: a vers rímes, rövid sorokba tördelt szöveg.
Ez azonban nem ilyen egyszerű. Hiszen a vers például akkor is vers, ha folyamatosan egymás után írjuk a sorokat a lap szélétől a lap széléig és fordítva: a próza akkor is próza marad, ha csak az oldal közepére szedik. Tehát a külső megjelenési forma csak megkönnyíti a vers felismerését, de nem határozza meg a verset.
A másik említett szempont, a rím. Valóban, a versek nagy százalékára jellemző a rím, mégsem tekinthető kizárólagosan jellemző dolognak. Vannak olyan versek, ahol nincs rím.
Mi tesz akkor egy verset verssé?
Figyeljük csak meg például ezt a két József Attila sort:
Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,
elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik
(József Attila: Flóra 1.)
A gyakorlott versolvasó önkéntelenül is tagolja, így:
Roskad a | kásás | hó, csepe- | részget a | bádoge- | resz már,
Itt a szótagok hosszúságának és rövidségének jut a fő szerep. A hosszan vagy röviden ejtett szótagok közti időkülönbség hoz létre valamilyen törvényszerűséget, valamilyen visszatérést.
Ez a visszatérés, a nyelvben levő hangtani elemeknek észlelhető törvényszerűsége:
- lehet az azonos vagy hasonló hangzású szótagok visszatérése (a rím)
- lehet a szótagok hangsúlyosságának és hangsúlytalanságának valamilyen rendszere (ütem)
- lehet a szótagok hosszúságának és rövidségének különbözeteiből származó rendszer (verslábak)
A vers tehát a nyelvben lévő hangtani elemeknek észlelhető törvényszerűség szerint való visszatérése.
(Versnek csakis az akusztikus visszatérésen alapuló szöveget mondjuk, így a "szabadvers" műfajilag költemény ugyan, de (helytelenül meggyökeresedett neve ellenére) verstanilag (prozódiailag) nem vers.)
A verstan
A verstan tudománya a nyelvi elemek verssé válásának törvényszerűségeit kutatja, s rávilágít a versek szövegének akusztikai összefüggéseire.
Mivel minden nyelvnek sajátos hangsúlyozási törvényei vannak, így ahány nyelv, annyi verstan.
A mi nyelvünkben szinte minden olyan verstani jelenséget vissza lehet adni, ami csak európai nyelvekben előfordul.
Amikor verstanról beszélünk, akkor elsősorban mérhető és számlálható jelenségekről beszélünk.
A sorok, a sorokban a szótagok száma például megszámolható.
A szótagok hosszúsága a kiejtés során finom műszerekkel mérhető.
Ezek a dolgok fizikai és számtani tények.
A verstan ágai:
- A rímeléssel és a versalakzatokkal foglalkozó vizsgálódások
- prozódia (a szöveg hangtani hullámzásával foglalkozó tudomány)
A vers atomjai és molekulái
Minden vers szavakból, minden szó szótagokból áll. Bár a szótag tovább bontható még hangokra, de a vers hullámzása szempontjából közömbös, hogy milyen minőségű hangok hullámzanak. Így a legkisebb egység, amely befolyásolja a vers lüktetését: a szótag.
A vers lüktetését az a tény adja, hogy a szótagok különböző tulajdonságokkal rendelkeznek.
1. Egy szótag a szóban elfoglalt helyzete szerint lehet
- hangsúlyos
- hangsúlytalan
Azt a versegységet, melyben hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok kapcsolódnak össze, ütemnek nevezzük. (A magyaros verselés jellemzője az ütem és a rím együttes használata.)
A magyaros verselés egysége az ütem. Egy ütem egy hangsúlyos szótagból és a hozzá tartozó hangsúlytalan szótagokból áll. Fülünk legfeljebb négy szótagot tűr egy ütemben. (Tehát a leghosszabb ütemben egy hangsúlyos és három hangsúlytalan szótag van) Az ütem végén önkéntelenül is igen-igen rövid szünetet tartunk. Az ütemek időbeli hossza egyenlő A versek óriási többségénél az ütemek azonos szótagszámú sorokban rímelnek össze.
2. Tudjuk, hogy a kiejtés időtartama szerint a szótag lehet: A szótag hosszúságát alapvetően a benne lévő magánhangzó hosszúsága határozza meg
- hosszú az a szótag, amelyben vagy hosszú magánhangzó van (ház, néz, ró, kéz), vagy rövid magánhangzó és utána egynél több mássalhangzó van benne. (talpra: a szó első szótagja az előbbiek szerint hosszú)
- rövid az a szótag, amelyben a magánhangzó rövid és utána legfeljebb egy mássalhangzó áll. (kar, fel, mar)
Azt a versegységet, amely a hosszú és a rövid szótagok különbözőségére épül, verslábaknak nevezzük.
A hosszú szótagot a verslábon belül vízszintes vonással, a rövid szótagot felül nyitott félkörrel jelöljük.
rienn20202013. január 29. 01:23
''(Versnek csakis az akusztikus visszatérésen alapuló szöveget mondjuk, így a ''szabadvers'' műfajilag költemény ugyan, de (helytelenül meggyökeresedett neve ellenére) verstanilag (prozódiailag) nem vers.) ''
Végre valaki kimondja!!!!Nagy megkönnyebbülés :)
Az már kevésbé hogy ezt nem sokan gondolják így..Mindenesetre én igen :)
JoeGenerous2013. január 29. 01:03
két fogalmat kell szétválasztanunk Mi a vers? és mi a költemény?
ugyanis nem minden vers hordoz magában költői értékeket
Alapismeret:
a két legelterjedtebb verselési forma az időmértékes (jambus, trocheus, daktilus stb) és szótagszámláló verselés... mind a kettő bizonyos kötöttségeken alapul...
bővebben a verslábakról itt
http://enciklopedia.fazekas.hu/verstan/V erslab.htm
a magyar költészet remeki többségében a fentebb említetek alapján születtek ...
Pilinszky például főleg jambikus sorokai írt, míg Nagy Lászlóra az utóbbi a jellemző - persze remek próza verseket is írt ....
animka2012. április 9. 13:18
Köszönöm Marie_Marel ,ha több ilyen információt kapunk
nem kell alkotó táborba vonulni,hogy a tudatlanságunkat
kiküszöböljük./ Én már meggondolom,hogy a boltba is elmenjek/
Tudod,/én is tanultam erről valamikor/,de most,hogy néha írogatok,vajmi keveset foglalkozom azzal,hogy versláb,meg szótag,meg rím.
Ha írni akarok,csak írok,semmi átgondolás.
Talán ha több időt szánnék rá, még jó verseket is írnék.
Kellemes Ünnepeket!
Marie_Marel2012. április 9. 11:08
janow..., hát ugyanazt írtam. :-)
Törölt tag2012. április 8. 14:30
Törölt hozzászólás.
skary2012. április 8. 14:22
hűha...dekiokosodtam :)
janow2012. április 8. 14:20
''a vers rímes, rövid sorokba tördelt szöveg. ''
Na, ez az, ami nem igaz. Vannak rímtelen versek.
A vers olyan ritmikus szöveg. Hogy mi a ritmus, azt boncolgathatjuk. Periodikusan visszatérő elemek, illetve valaminek a megjelenése, illetve annak hiánya egy bizonyos rendezőelv mentén. Van hangsúly-nincs hangsúly, időmérték, rím, alliteráció, tartalmi ismétlődés, nyelvtani szerkezetek ismétlődése, etc. (gondolatritmus) Vagyis a rímtől még nem vers a szöveg.
ambrus.magdolna2011. október 13. 19:12
Köszönöm Kedves Marie:)
Mindig okulunk , Komoróczy Györgytől , lehetett olvasni , verstan alapfogalmairól , még a hetvenes években.
Egy könyv is megjelent a helyesírás szabályairól:))
Üdv. Marie:)
skary2011. július 16. 20:35
miavers?...értelmezhetetlen a kérdés :)
Marie_Marel2011. július 16. 20:16
Köszönöm, Ross. :-)
Ross2011. július 16. 20:04
Elég sok (tév)eszmémet megerősítve látom benne... Örülök, hogy azonosan gondolkozunk, az írást nagyon hasznosnak tartom.
Törölt tag2011. július 16. 19:35
Törölt hozzászólás.
Marie_Marel2011. július 16. 18:04
Túúúdom. :-)
Örülök, ha jól. Én megvagyok. Rossz pénz..., tudod.;)
Pussz!
BZ2011. július 16. 18:02
Aha, szeretek kötözködni, de szeretlek, jól vagyok, csóki.
Marie_Marel2011. július 16. 17:34
Kissé negatívnak tűnsz, Zolka...
Egyébként jól vagy?
Marie_Marel2011. július 16. 17:23
Én.
BZ2011. július 16. 17:21
ezt te irtad?
vagy elég lett volna link? xD