A magyaros (ütemhangsúlyos) verselés

A magyaros (ütemhangsúlyos) verselés

Hangsúly, ütem, szótagszám

A magyaros verselés egysége az ütem. Egy ütem egy hangsúlyos szótagból és a hozzá tartozó hangsúlytalan szótagokból áll. Fülünk legfeljebb négy szótagot tűr egy ütemben. (Tehát a leghosszabb ütemben egy hangsúlyos és három hangsúlytalan szótag van) Az ütem végén önkéntelenül is igen-igen rövid szünetet tartunk. Az ütemek időbeli hossza egyenlő A versek óriási többségénél az ütemek azonos szótagszámú sorok rímelnek össze.

Versformák

Az ősi nyolcas

Ez a leggyakoribb versformák egyike egész költészetünkben.

Képlete: 4 | 4 (kétütemű nyolcas)

A negyedik szótag után, a két ütem között a fül sormetszetet vár. A sormetszet (cezúra) azt jelenti, hogy az ütemvég egyúttal szóvég is egész rövid szünettel. Tehát a tiszta ősi nyolcas: négy szótag, sormetszet, négy szótag: 4 || 4 (Gyorsabb, lüktető, dobpergésszerű sorforma.) Felező nyolcasnak is nevezik.

Estve jött a | parancsolat
Violaszín | pecsét alatt.
(Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi…)

Ez a csárda | nevezetes,
Gólya jár rá, | nagy kelepes
(Vörösmarty Mihály: Puszta csárda)

E világon | ha ütsz tanyát,
Hétszer szűljön | meg az anyád!
(József Attila: A hetedik)

Az ősi hatos

A kétütemű hatosnak háromféle tagolása is lehetséges:

Amott | kerekedik 2 | 4
Egy fekete | felhő 4 | 2
Amott száll | amott száll 3 | 3
Egy fekete | holló 4 | 2

Ez az ősi sorfajta rövid lévén, ritkán fordul elő párrímes alakban. Legtöbb esetben félrímes. (Csak a páros sorok rímelnek össze, a páratlanok rímtelenek.)

A magyaros verstípus leggyakoribb formája a két ősi hatosból álló magyar alexandrin, vagy Zrínyi-sor. (Az ősi hatos és összetételei lassúbbak, mint az ősi nyolcasé, lazább, lágyabb hangzású)

Megöltek egy | legényt 4 | 2
Hatvan | forintjáért 2 | 4

Összetett verssorok

a) Háromüteműek

A kétüteműnél hosszabb magyaros verssorok összetettek, az ősi nyolcas és az ősi hatos elemeiből alakulnak ki.

• Háromütemű kilences:

4 || 4 | 1

A háromütemű kilences lényegében egy ősi nyolcas és egy egy szótagú, tehát hosszan kitartandó szöveg (hiszen az ütemek egyenlő hosszúságúak).

Ezrivel te- | rem a fán a | meggy…
Feleségem | van nekem csak | Egy
(Petőfi Sándor: Ezrivel terem…)

• A háromütemű kilences másik formája egy ősi hatos után egy háromtagú ütem.

Képlete: 4 | 2 | 3

Ezt a kerek | erdőt | járom én,
Ezt a barna | kislányt | várom én.
(Népdal)

• Gyakori forma a háromütemű tizes. Kezdődik egy négyes ütemmel és folytatódik egy ősi hatossal.

4 | 4 | 4
4 | 3 | 3
4 | 2 | 4

Nyári napnak | alkonyula | tánál 4 | 4 | 2
Megállék a| kanyargó| Tiszánál 4 | 3 | 3
Ott, hol a kis | Túr siet | beléje, 4 | 3 | 3
Mint a gyermek | anyja | kebelére. 4 | 2 | 4
(Petőfi Sándor: A Tisza)

• A háromütemű tizenegyes alapja az ősi nyolcas, melyet egy három szótagos ütem követ.

4 | 4 | 3

A magyarok | istenére |
Esküszünk
(Petőfi Sándor: Nemzeti dal)

• A háromütemű tizenkettes 4 | 4 | 4

Megy az eke | szaporodik |a barázda.
(Illyés Gyula: Megy az eke)



b) Négyüteműek:


A négyütemű lassabb, mint a háromütemű, mert kevesebb szótag van egy-egy ütemben. A négyütemű sor hosszabbnak tűnik, mint az ugyanolyan szótagszámú háromütemű. A vers lüktetése annál gyorsabb, minél több szótag van egy ütemben és minél kevesebb ütem egy sorban.

• A négyütemű tizenegyes: egy ősi hatos, utána sormetszet, majd egy ötös

4 | 2 II || 4 | 1 vagy 3 | 3 || 4 | 1 vagy 2 | 4 || 4 | 1

Vagy fordítva: elől egy ötös, utána sormetszet, majd egy ősi hatos

• A négyütemű tizenkettes:

Az egész magyaros verselés leggyakrabban előforduló formája. Zrínyi sornak vagy magyar alaxandrinnak nevezik.
Az alaxandrin olyan verssort jelent, melynek a hatodik szótagja után kötelező sormetszet van.
A magyar alexandrin két ősi hatos egybekapcsolva.
Így kilecféle lüktetése lehet, ami igen változatossá teszi hullámzását.

Tüzesen | süt le a || nyári nap | sugára
az ég | tetejéről || a juhász- | bojtárra.
(Petőfi Sándor: János vitéz)

Kényes, büszke | pávák, || Nap-szédítő | tollak,
hírrel | hirdessétek: || másképpen lesz | holnap.
(Ady Endre: Fölszállott a páva)

• Négyütemű tizenhármas az ősi nyolcas összetételeihez tartozik

1.egy ősi nyolcas és egy ötös. 4 | 4 || 4 | 1

2.Másik változata egy hetes és egy ősi hatos kapcsolása. 4 | 3 || 4 | 2 

• Négyütemű tizennégyes egy ősi nyolcas és egy ősi hatos kapcsolása. 4 | 4 || 4 | 2

• Négyütemű tizenötös ( 4 | 4 || 4 | 3) és a négyütemű tizenhatos ( 4 | 4 || | 4 | 4) leggyakrabban úgy fordul elő, hogy a költők két sorrá törik és párrím helyett félrímesen kapcsolják egymáshoz.

4 | 4 || 4 | 4 a
4 | 4 || 4 | 4 a

ritmikailag teljesen egyenlő ezzel:

4 | 4 x
4 | 4 a
4 | 4 x
4 | 4 a

Jank azonban | mind nyomon van:
le, a völgynek, | fel, a hegyre,
vadcsapáson, | vízomláson
veri, vágja, | űzi egyre.
(Arany János: Szibinyáni Jank)

Ez a négy sor tulajdonképpen két négyütemű tizenhatos sor, kettétörve. Így is írható:

Jank azonban | mind nyomon van: || le, a völgynek, | fel, a hegyre,
vadcsapáson, | vízomláson || veri, vágja, | űzi egyre.

Négynél több ütemű sorokat a fül már alig képes egy sorrá összefogni. Az ilyen hossz sor már önkéntelenül törik két, akár három sorra.

Vitézek | mi lehet
ez széles | föld felett
szebb dolog az | végeknél?

(Balassi Bálint: Vitézek...)