Verasztó Antalné Blogja

Még itt a tél,
de hóvirágok bontják szirmait,
hol nap süt untalan,
hol megannyi hó esik.

Edinus

Erdők, mezők,
fák , legelők,
bennetek minden remény,
szépség, erény,
megannyi kis jövevény,
tőletek szebb a világ zaja,
a fán a moha,
az élet egy csoda.

Edinus

Csendben csordogál
fák között a kis patak,
körötte hó,
benne apró kishalak.

Edinus

Domboldal vén hátán
nyugszik a magas fűz,
csak a napot nézi árván,
mely meleg mint a tűz.

Edinus

Reggelente te vagy minden gondolat,
fájó emlék mit rólad mondanak.
Ki vagy te én már nem tudom,
bár ne lennél seb múltamon.