Hogy rettenetes, elhiszem, de így igaz. Ha szeretsz, életed legyen öngyilkosság, vagy majdnem az. Mit bánom én, hogy a modernek vagy a törvény mit követelnek; bent maga ura, aki rab volt odakint, és nem tudok örülni csak a magam törvénye szerint.
Nem vagy enyém, míg magadé vagy: még nem szeretsz. Míg cserébe a magadénak szeretnél, teher is lehetsz. Alku, ha szent is, alku; nékem más kell már: Semmiért Egészen! Két önzés titkos párbaja minden egyéb; én többet kérek: azt, hogy a sorsomnak alkatrésze légy.
Félek mindenkitől, beteg s fáradt vagyok; kívánlak így is, meglehet, de hitem rég elhagyott. Hogy minden irtózó gyanakvást elcsittithass, már nem tudok mást: Mutasd meg a teljes alázat és áldozat örömét és hogy a világnak kedvemért ellentéte vagy.
Mert míg kell csak egy pár árva perc, külön, neked, míg magadra gondolni mersz, míg sajnálod az életed, míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan halott és akarttalan: addig nem vagy a többieknél se jobb, se több, addig idegen is lehetnél, addig énhozzám nincs közöd.
Kit törvény véd, felebarátnak még jó lehet; törvényen kívűl, mint az állat, olyan légy, hogy szeresselek. Mint lámpa, ha lecsavarom, ne élj, mikor nem akarom; ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan börtönt ne lásd; és én majd elvégzem magamban, hogy zsarnokságom megbocsásd.
Jó itt lenni... Miért??? Nem sok okom van rá... sőt... egy kezemen megtudom számolni, de az első, a legfontosabb az, hogy Ő itt van... itt van és fogja a kezem... el nem ereszti semmi és senki miatt... A csodás pillanatokba menekülök, mikor karjában vagyok és ajkam ajka forró pecsétjévé válik... ezek a percek adnak erőt az újabb és újabb napokhoz... Testem, lelkem és szívem mentsvára... életem, szerelmem örzője... a legtökéleteseb mind közül... Ő szívem párja... Magányos órákon mikor nincs velem félelem járja át testem, lelkem legapróbb zugait is... félek, vajon haza jön, vajon holnap még itt lesz velem... de feledésbe merül minden mikor újra karjába zár és érzem, újra érzem azt a szeretet, mellyel engem körülvesz... Itt van és nem engedem, nem engedem el soha többé... Szeretem...