Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Brutális 12-es karika
sz54laca 2010. december 22. 21:31
ITT még abbahagyhatod...
Apám (továbbiakban: Dönci, erről később ) megtudta nagyanyámtól (aki az ő katartikus szülőanyja, akit ma is csodálok, öt nyelven beszélt, tőle tanultam írni, olvasni), hogy anyámnak, viszonya volt (van, lesz) a hentessel, hogy én tőle vagyok.
Naponta szenvedem el, hogy Dönci volt az apám. valami kegyetlen csavar a genetikában
Aznap este: Esti fény... szikrázó szemek...
Reggel szilánkok a gombos falikút alatt
(egy Gombos nevű mesterember nem szerelte fel... a kutat)
Családi idill...
Anyám sír Dönci katonaládáján. Nem azért, mert elment.
Dönci nagyon megverte, (kértem, ne tegye, engem is megvert)
anyám azóta is tagadja, de én láttam, átéltem.
Lélekben fájt nagyon, a fizikai fájdalmat ötéves koromra már kezelni tudtam...
Dönci fölemelte a kezét, öcsém már sírt.
Én a sokadik ütés után sem sírtam,
mert tudtam, jön az ájulás, nagyanyám símogató keze,becéző szavai (ötévesen már folyékonyan írtam, olvastam, tőle tanultam), jön a napsütés.
Aztán jött a félelem... egy nagy tenyér árnyéka...
NINCS vége, de még kiszállhatsz!
„Irgalom, édesanyám, mama, nézd, jaj kész ez a vers is!”
Törölt tag2011. március 31. 05:57
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2010. december 23. 09:03
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2010. december 23. 08:53
Törölt hozzászólás.
sz54laca2010. december 22. 22:29
Folyt.
sz54laca2010. december 22. 21:56
Ha már voltam ilyen barom, hogy elkezdtem, nem hagyom...
úpewűőojldfvc
Mamamaci402010. december 22. 21:40
írd tovább...majd jövök brummogni....amúgy meg, az apák vétke, és hetediziglen....