Ne tégy úgy...

Ne tégy úgy...

Ne tégy úgy,mintha ismernél...
Te nem tudhatod,milyen sokat sírtam
 éjjelente pislogó lámpafénynél.
Te nem tudhatod,ezek a könnyek
mennyi fájdalmat rejtenek!
Te nem tudhatod,hogy a mosoly
az arcomon,
az egyetlen,
ami emlékeztet,
hogy szép az élet!

Ne tégy úgy,mintha értenél,
Látod...?!Semmit sem értesz,
mert ha értenél,
most itt lennél!
Néha olyan közel vagy,hogy elhiszem,
minden szép.
S néha olyan,mintha
a valóság nem lenne más...
csak álomkép!

Ne tégy úgy,mintha örökké tartana...
A mindörökké üres frázis csupán.
Pompás illúzió a nyers valóság  után...
Ne tégy úgy,mintha elhinnéd,
miért hazudnád,hogy minden szép?!
Ne tégy úgy...
Csak élj,éld meg,
amit eléd hoz az élet!