Varju Zoltán

horvathzsoka•  2018. október 11. 08:17


Varjú Zoltán

Mondj valamit


Mondj valamit,
az se baj, se bánt... ha fáj.
Mondj valamit,
hulljon le rólad a báj.
Mondj valamit,
nyíljon néma ajkakon a száj.
Mondj valamit,
ha jeges pusztaság itt e táj,
vagy tövis nélkül rózsa virít,
csak mondj valamit,
az se baj, se bánt... ha fáj,
vagy égig emel, s felrepít.
Mondj valamit,
tiszta szóval, tiszta szívvel
keress és rám találj!
Mondj valamit,
ha varázslat száll és bűbáj
igézi édes ajkaid.
Mondj valamit,
az se baj, se bánt... ha fáj.
Hallgatom szíved szavait,
csak mondj valamit,
űzzenek mennyei énekek,
hallgassuk együtt égi hangjait.
Törd meg a csendet,
csináljunk a sötétből fényt,
a káoszból rendet,
sok darabból egészet, egyet.
Mondj valamit,
az se baj, se bánt... ha fáj,
ha szikrázó napsütésben száll
nagy pelyhekben hull a hó,
betakar, mint hófehér takaró.
Mondj valamit,
az se baj, se bánt... ha fáj,
csak keress mindig szüntelen,
csak keress... és rám találj!
  

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!