Balack és befőtt

Rémképeket látok, valóságos álmokat
100 forintnak mára már 50 szürke árnyalat
Ne szólj szám, és nem fáj szerszám, egyszerű a képlet
A májusnak esőjéből arany helyett ér lett
Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród el nem ég
Minden kanóc végén, hidd el, kandikál ferde kéz
Ismétlés a tubás anyja, YouTubera is tedd fel
Nincs szerelem tövig nélkül, a magyar így szexel
Közös lónak túrós csusza, Rákóczi fal túrót
Ott a lyuk, sajnáljuk, nézzük a Falfúrót

Lehetsz te itt, és lehetsz te ott is,
A kezed-ajkad érintéséd érzem holtom holtig.
Kettesben táncoltunk egy buborékban, mi,
Az emlék megmarad, meg az érzés. Annyi
Teendőm lenne most, de versed írok neked.
Otthon és a szívemben, megtalálod helyed,
S tudom azt, hogy egyszer újra találkozod veled.

Legurulok a lejtőről és Lédát látom lebegve.
Lobog loboncos haja, nem vasalja egyenesre.
Beülünk a barackfához: beszélgetünk, bénázunk,
beképzelek butaságot... tehát csak úgy lédázunk.

Avagy Zoran Spisljak előadásáról készült verses jegyzet
2015 Gyula, DELTA Akadémia

Lesznek hibák, nem beszélem teljesen a magyart
És egy meccs utáni buliban felszólal a "mahart"
50 éve vagyok büszke Szerbiának fia
Bejártam pár országot és volt is pár galiba

Büszke vagyok az eddigi foci csapatokra
A sok edzés után is törekednek a jobbra
A játék nagy része az ember fejében dől el
Tehetség kell hozzá, és jó ha van pár kérdőjel

Fedezzük fel kinek-mi a mozgatórugója
sokat játsszunk gyerekkorban, törekedjünk a jóra
A gólra, a célre, ne lőjjünk rá egyből
Mohamedek legyünk, de utána jöjjünk le a hegyről

A kultúrák közti jó pár különbséget
megmutatom én nektek, hogy hogyan kezeljétek
Debrecenben tettek nekem újságírók kérdést
Válaszoltam nekik lapon, nem volt enne sértés

Zéró pontról beszélek, de ez nem ZPM, nem Stargate
Mindenkinek meg kell találnia a magáét
A hajtóerőt, hogy kitűzzön egy célt
akarjunk valamit, valamiért

Elmentünk mi almát lopni, jajj bocsánat, enni
Körtéből és almából volt ott fa ezernyi
Jött a kutya és ránk támadt, hogy ha jött a férfi
Az asszony mellett viszont maradt, az életét védni

Indítsunk el fiatal tehetségeket az úton
Nézzünk mindig előre, ne rágódjunk a múlton

Ne engedd, hogy félbeszakítsalak,
Nyugodtan menj tovább, legyen tavasz
Legyen nyár és legyen ősz,
Játszuk azt, hogy te vagy az őz,
Én pedig a farkas,
Vagy legyél piroska kinek öröme hatalmas,
Mert én vagyok a vadász,
De én vagyok a herceg is a mesében, és én vagyok a halász,
A nagy ho-hó,
Ott én vagyok a kukac is, te a mohó
Hal vagy, de nem vesztél el mint Némó,
Csak én vagyok a nyomodban, épp jó
Hogy megtalállak, és felébresztelek téged gyengéden
Legyünk együtt a só, a bors az ebédben

Legyünk mi a borsó meg a héjja,
Legyél egy finom puha barack,
Én leszek egy erős répa,
Ahogy a zöldséges kertben haladsz.

Legyünk mi a víz, ami a növényeket locsolja,
Legyünk a kaptár, ami a virágokat porozza.
Adjunk életet! Legyünk mi az élet!

Persze, ha akarod, lehet olyan a képlet,
Hogy te most elsétálsz és végleg véged.
akkor majd, ne aggódj, nem rólad szól majd ének,
Hanem valaki másról.
Nem lesznek képek nyaralásról,
De sütögetésről s nyársról sem lesz szó.
Nekem jó, ha én vagyok a só,
Mert akkor elolvadsz tőlem, hisz te vagy a hó, télen,
Amikor minden alszik, a jégen táncolnak gyors léptékben a hópelyhek,
Ha elesik valaki, mindenki nevet,
De aztán segít neki, és azt mondja: szereti.