Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Szalai Csaba: Jelöld
eny• 2010. április 26. 23:43
Ha törött csontod összefort,
állitsd a piros szemafort.
Mert mennyi ócska, régi sin
bajok dübörgő hidjain.
Te mozdonyok közt élsz rabon,
s jön egy köves dombú vagon.
Már ötven éve tart feléd,
már itt van, egyre közelébb.
Jelöld a sint: mikor szabad,
csörömpölő kerékhadat,
vágányt irányits addig is,
az ütköző vasát feszitsd,
s mint sárga hátú bakterek,
csak ennyi légy, ne több, de tedd!
Molnár József figyelmébe....
farao2010. április 28. 21:23
1979-ben kerültem a vasúthoz, mint mozdonyvezető-gyakornok. Két év képzés után lettem előbb mozdonyvezető, később főmozdonyvezető. A vasút témájú verseket kerülöm, vagy kerülnek a versek, nem tudom. Egyet azért felrakok, a címe: A sínek alatt, a sínek felett...Egyszer, régen egy kollégám tragikus halálára írtam emlékverset, meg is jelent egy újságban...Na de visszatérve Apukádhoz, nem találok szavakat a Jelöld című versről. Annyira jónak találom, és olyan finoman rajzoltnak, mintha jó ismerőse lett volna a síneknek: a vasút világának. Gratulálok Édesapádhoz, szeretnék még, még több verset tőle: ha lehetne.
eny2010. április 27. 20:46
Koszonom a kommenteket! Apu irta a verset.
irenke2010. április 27. 06:25
nagyon jó!:)
BZ2010. április 27. 01:37
Ez jó.
BZ