eny blogja

Vers
eny•  2011. augusztus 1. 05:26

Makay Ida: Kulon szferaban

Meg beszeltel. Mar nem hallgattalak.

Pedig jolfesult, delceg kozhelyek

sorakoztak fol levente-rendben.

Meg emlekszem is: "Ne legyel gyerek

Tudni kell, hogy az ilyen kapcsolat...

Igy meg ugy. Es a No meltosaga!

A falu mit szol?" S letorkolt gyerek,

csak inged havas szikrazasat lattam,

hogy epit hattert fejednek a fenybol!

Es os-havasok csucsarol feleltem.

Tizezer evnel regibb messzesegbol.

 

eny•  2011. január 21. 12:14

Tapasztalat

Szerelmet kerestem - Sátánt találtam

Most itt ülök a pokol bugyrában

Zöldkártya - egy kemény papírdarab

Ez az, mi megítéli sorsomat

Sűrű a sötét bizonytalanság

S már nem tudom, kitalálok-e belőle...

eny•  2010. május 8. 03:31

Egy napozó dillemája

Látod, milyen hiú vagyok

Hogy igy süttetem magam e pokoltüzében?

Mint darab hús úgy úgy sülök, rotyogok

Mikor élhetnék boldogan is, hófehéren..

Ha belenézek a tükörbe, mit látok?

Napcsókolta arcot vagy sápadt boldogságot?

S ha mégoly barna is: megváltottam a világot?

Ez a nagy kérdés itt:  na látod?

 

eny•  2010. április 26. 23:43

Szalai Csaba: Jelöld

Ha törött csontod összefort,

 állitsd a piros szemafort.

 

Mert mennyi ócska, régi sin

bajok dübörgő hidjain.

 

Te mozdonyok közt élsz rabon,

s jön egy köves dombú vagon.

 

Már ötven éve tart feléd,

már itt van, egyre közelébb.

 

Jelöld a sint: mikor szabad,

csörömpölő kerékhadat,

 

vágányt irányits addig is,

az ütköző vasát feszitsd,

 

s mint sárga hátú bakterek,

csak ennyi légy, ne több, de tedd!

 

Molnár József figyelmébe....

eny•  2010. április 19. 00:50

Anyák napjára 2010

Nézem a régi, kopott albumot

A port már lefújtam róla, felnyitom

Szeretem ezt az édeskés múlt-szagot

A jelen hidegségét addig is kint hagyom

Arcod  látom Anyu elsőként innen

Éjsötét hajad, barna őzszemed

Elrévedve nézed magad a tükörben

Kedvelem  esküvői képedet.

Aztán még egy ott Apuval, műteremben

Itt már együtt játsszátok a boldogat

Emitt meg az esküvői tömegben

Emlékmorzsának ez is  megmaradt.

Ez a kopott, régi album, ez van már csak nekem

Ha gyökereimhez visszamenni  akarok

Te már messziről figyeled az életem

És egyre csak nyúlnak a hetek s a hónapok

Bárcsak még hallhatnám mindennap, úgy mint rég

Göndören pattogó, huncut kacajod

Hisz nézegetni albumokat – lehet ez elég?

Tudd Anyu, ha kellenék, én mindig itt vagyok…