Téli képek

 

Valami erőset

valami keserűt

valami kedveset

ha zeng a tél

 

és messzire

sodródnak

a szánkók

gyönge angyalok

combjai közt

 

és sírnak olykor

a magas fenyők

és mint a megvetők

szilánkosra marja

őket munkás kézben

a balta

 

és bólogatnak

míg ricsajjal

szaladnak

a gyermek-

hazamenők

 

felemelt fejjel

araszolnak

a csillagok

valami

esztelen sorban

 

és alájuk szállnak

a felhők olyan

acélos - megcsavart

sodronyokban