eklektika blogja

 

Csobogj te ég és morogj

zümmögjön csillagarzenál

sötét habod zörögjön

lelkem sötét partjainál

 

Ki vagyok én s te ki vagy?

Oly mindegy ha megbámul

két ág-barna szemem

s e sötétségbe belefásul

 

Rongyod most a lelkem

melyet eléd vetek

szívd fel és habozzon

akár az istenek

 

Tüdőd vagyok vagy

kopott gyökered

én a halálba szédülök

csak veled – veled