daktilus blogja

daktilus•  2009. szeptember 10. 21:29

Legelső fordításom - Heine- Loreley

Én nem tudom, mit is jelentsen -
Mitől ily szomorú a szív?
Tán a dal, mi áthat egészen,
Amint a múltba visszahív...

...A lég oly hűs - hamar sötét lett
Nyugodt a néma Rajna - lám !
A zord hegy orma szinte fénylett
Vöröslő napnak alkonyán

Fenn ült egy lány - az arca sejlett
Magas szirtfoknak távolán
Aranyéke ragyogva fénylett -
Fésűvel szántott szép haján

S miközben egyre fésülgette -
Gyönyörű énekhangja szállt,
És ez a hang megérintette
A hajóst, ki éppen arra "járt"

Kicsiny ladikját evezgetve
Lelkét fájdalom tépte szét
Tekintetét csak felszegezte -
El nem kerülve végzetét

A hullámok halál-vizében
El is merült a teste tán
Így érte Végzete a mélyben
Lorelei dalának hallatán

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom