Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Áldozat
Xgildi• 2010. április 8. 23:41
Szikláknak vemhére fahasábot teszek,
szívem dobogása pumpál arra nedvet
Szivárványt fon bensőm arcodnak fényéből,
dallamba forrt testem elperdül a Földről
Mekkorát lépnék én trónod grádicsára!
Szívem az örömtől nem bírnám cipelni
Pedig de kívánnám Telébed vinni,
Neked megmutatni azt, amivé tetted!
Xgildi2010. április 11. 11:28
Köszönöm, kedves Napmadár, az őszinte, szívből jövő elismerésed!
(Amit a végére írtál, az különleges megtiszeltetés számomra!)
napmadar2010. április 10. 20:50
Ildikó, szintén azt tudom mondani, gyönyörű!!!!! Isten szeretetének szépségét fogalmazod meg, hihetetlen, nagyon nehéz szavakba önteni, de csodálatos érzés! !!!!Nap, mint nap átélni, gratulálok!:))))) Tőled nagyon jó tanulni!:)
napmadar
Xgildi2010. április 9. 11:48
Ha tudnád, mennyire örülök, kedves Irénke, hogy éltetted magadban azt a sort... pontosan megérezted, amiről szól. :)
Xgildi2010. április 9. 11:45
Bizony, bizony, Kinga! Épp oda szeretném felcipelni a szívem! ;)
irenke2010. április 9. 11:37
''Szívem az örömtől nem bírnám cipelni''
Áldozat lennék,hogyha Valaki segítene...
vagy,HÁLÁS!
Örök:Szeretettel.
Kicsikinga2010. április 9. 11:08
Ildikóm, ez tényleg a ''fordulat''!
Érdekes, hogy a lépcsőd az pedig valahova ''Felé'' vezet!
Stairway to Heaven!
Xgildi2010. április 9. 10:45
István, ez a legnagyobb elismerés, amit csak kaphatott ez a vers! Nagyon köszöm Neked. (És tudnod kell, nem vagyok vallásos.)
Xgildi2010. április 9. 10:40
Nagyon köszönöm, kedves Hannahh! Zavarban voltam, lehet-e másoknak is öröme egy ilyen jellegű versben, vagy csak magamnak kellene megtartanom. Örülök, hogy írtál! :)
jagosistvan2010. április 9. 00:01
Jók ezek a képek. Bár nem vagyok nagyon Istenben hívő, valahogy mégis hatnak rám e sorok.
Törölt tag2010. április 8. 23:57
Törölt hozzászólás.