Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Cirkadián kör
k4NN3R 2019. május 19. 18:10
Beszállok a vasba,szemeim bedobott ablakok,
körülöttem ember szagban pácolódó alakok.
Amíg a világító arcokat elszínezi a kóma
a hallgató mélyben hálóját szövő szarkóma
kerekít le, véletlenszerűen néhány sorsot.
A Hasnyálmirigy naplót bújom, nem a Borsot.
Csuklyás izmaimban az eltűnt órák izzanak,
magzatpózban várom, a hírek hátha felizgatnak
a kaja-kóma közben.
Ezt most, kösz nem!
-egy ideig a sápadt szóvivőnek kéretlenül felelgetek,
aztán már csak némán, bambulom a fellegeket
az ablakon túl, majd elnyom az álom.
Csatangolok pár órát valami elfeledett tájon,
aztán átkapcsol bennem a két állású kapcsoló,
és újra önmagam leszek, az örök kapkodó:
napról-napra a cirkadián körben üldözöm
önmagam és reggelente a tükörben üdvözlöm
ha még hasonlít arra akire emlékszem.
Rég elkerül a bűntudat, ha valahonnan elkésem,
fékez a metró, nem tudom milyen napszak van,
kihűlt kávét szürcsölök a meleg szarszagban
mint bármikor. Mint bármikor..