Ami eszembe jut...

Tibcsiiiii•  2011. december 28. 21:04

Hmmm?

Rájöttem
A szépben semmi sincsen
Csak én néztem szépen
Kerestem
De nem leltem
Szívem verte
Ő lesz a minden
De hogy
Ha semmim sincsen
Merek álmodni
Igen
Akkor szép lesz minden!!

Tibcsiiiii•  2011. december 28. 20:46

Tudtam!

Tudtam mosolyogni mikor kellett
Tudtam,hogy nevessek
Hisz azt kérted
Adtam a szívem
Cserébe semmit sem kértem
Ha láttam arcod
Pótolt mindent
De most
Itt maradtam
Nem fáj semmi sem
A legszebb perceket
Te adtad nekem!!

Tibcsiiiii•  2011. december 28. 08:12

Hogy mik vannak....

Még iszogatom a kávét,gondoltam felnézek a facebookra.
Van egy kazal baromság..."kifejezések".
Na ott aztán mindent meg lehet tudni....komoly!
Yoda Mester megmondta,hogy:Egy férfi Nő nélkül olyan,mint egy hát púp nélkül.....
Közbe az is kiderült,hogy elvont vagyok.De inkább gyagyás:))
Ja meg,hogy sex isten vagyok,és jó az ágyban is nagyon jó vagyok...erre varrjatok gombot!Fiúk ne legyetek irigyek,bocsi de ez van:)
Ja...és most tudtam meg,hogy egy kis puncipöcöktető vagyok....úgy nyalok:)))
Lelkem mélyén egy leopárd vagyok,hegyi farkas vigyáz rám....hűséges vagyok...ebben igaza van!:)
És olyan álmom lesz ma,hogy hihetetlen:))
Ezt dobta a gép:Az álmododba majd, hogy egy medve kerget az M1- esen.És te megakarsz állni stoppolni. De akkor már utolért a Maci és a helyett, hogy felfalna csak egy szál virágot akart átadni
Ez van:)
Ajánlom mindenki figyelmébe,jobb mint egy Brazil szappanopera:)
Csemegézek tovább,miket tudok meg amit eddig nem tudtam:)

Tibcsiiiii•  2011. december 27. 23:12

Johan Wolfgang Goethe:Életszabály

Ha egy szép élet vágyát őrzöd
A múlttal nem szabad törődnöd
S mindig úgy tégy ha veszteség ér
Mint ahogy újjászülten élnél

Mit akar?-kérdd minden naptól
S minden nap felel majd akkor

Tetteidnek tudjál örülni
Más tetteit tud megbecsülni
Főként ne gyűlölj egy embert se
S a többit hagyd az Úristenre

Tibcsiiiii•  2011. december 27. 23:00

Miért?

Miért van az,hogy .....
Találkozik két ember,minden szép és jó.
Egymás lelki társai.Érintés nélkül boldoggá teszik egymást.
Keresi a másikat,szüntelen keresi,minden múló pillanatban rá gondol..
És félünk az érzéstől,nem engedünk a csábításnak.
Pedig már remegünk a vágytól,az a kevés szó amit adott feledtet vele minden rosszat.S olyankor szárnyal lelke,visszafoghatatlanul száll.
Talán mert rövid idő alatt túl sok szépet kapott a lélek?
Sok fájdalom,szenvedés után fél hinni,hogy boldog lehet?
Fél a jövőtől,mi lesz majd később ahogy telnek napok-hónapok-évek?
Véget ér az egész,oda minden álom,kezdődik minden előröl?
Újabb fájdalom?
Mindenhol kérdőjelek.....miért?
Próbál tisztán látni,hogy jó döntést hozzon.
Csak mást mond a szív,mást az ész.
És egy küzdelem alakul ki,a szív és az ész harca.
Most akkor mit csináljak?......és ez a kérdés ott motoszkál állandóan fejében.
De már tudja a választ,ha szívére hallgat.Csak a félelem ismét közre játszik.Önmagában ezernyi megválaszolatlan kérdés,de nem tudja mit tegyen.És kezdi előröl az egészet.
Miért van az,hogy.....