József 536771 blogja

536771•  2020. szeptember 21. 10:03

A költészet margójára, versben

Ha poéta a jeled…

 

Poéta vagy küldetéssel,

bírálhatják minden szavad,

bátran küzdj a szembeszéllel,

nálad a toll, ne hagyd magad!

 

Bírák, megmondó emberek,

dölyfös világukban élnek,

eldöntik kik a vesztesek,

rájuk bársonyszékből néznek.

 

Mondj igazat, és betörik a fejed,

lenyomnak, hogy nem hallik szavad,

főleg akkor, ha poéta a jeled

a szekér más irányba halad.

 

Tanulj tűrni birka módra,

várj, míg egyszer

megfordul a szél,

ma elárult Júdás csókja,

de reggel a nap majd újra kél!

536771•  2020. július 10. 18:37

Faluszélen

Faluszélen, fent a gáton

hol a végtelen is kezdet,

 megállok a folyóparton,

szinte hallani

 a csendet.

 

Távolban a Mátra hegység

kéklő vonulatát látom,

lenyűgöz a messzi szépség,

mint egy mesebeli

álom.

 

Nem lüktet itt a városok

hangos, süketítő zaja,

gondtalanul ábrándozok,

nem árt senki bántó

szava.

 

Karnyújtásra van a szépség,

innen szinte mind elérem,

oly közel a végtelenség,

mégis behunyt szemmel

nézem.

536771•  2020. május 30. 22:23

Pünkösd napján

Pünkösd napján minden zöldben,

már kinyílott a bazsarózsa,

Krisztus Urunk fent a mennyben,

ott nem éri el Júdás csókja!

 

Piros rózsák az ablakban,

nyírfaág a kerítésen,

fehér galamb száll magasban

a Szentlélek jelképében.

 

A legények sorban állnak,

ügyeskednek serényen,

ki lesz a király, arra várnak,

versenyeznek keményen.

 

A faluban lányok járnak,

a legszebbiket kísérik,

dalolnak és mondókáznak,

a királynét így dicsérik.

 

Báránysült és rántott csirke

lesz ebédre az asztalon,

mennek előbb körmenetre

a Pünkösdi szent napon!

536771•  2020. április 5. 09:57

A vers, amit levettem a főoldalról

Ketrecbe zárt félelem

(Világjárvány)

 

Most hiánycikk az ölelés,

és eltűnt minden csók,

már nem olyan az ébredés,

jaj, elmennek a jók!

 

Kijárási korlátozás,

ez nemcsak alliteráció,

életünkben sorsváltozás,

de kell a kommunikáció!

 

Büntetés ez, amit kaptunk?

Ó, emberiség, ébredj fel!

Átok ült meg azért rajtunk,

mert ujjat húztunk Istennel?

 

Így bűnhődik meg a világ

évszázados bűnökért?

Hiába volt minden imád,

a Teremtő tetten ért?

 

Ez már élet-halál küzdelem,

ne hagyjon el most a hitünk,

bár ketrecbe zár a félelem,

járvány felett így győzhetünk!

 

2020. március 28.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom