Faluszélen

Faluszélen, fent a gáton

hol a végtelen is kezdet,

 megállok a folyóparton,

szinte hallani

 a csendet.

 

Távolban a Mátra hegység

kéklő vonulatát látom,

lenyűgöz a messzi szépség,

mint egy mesebeli

álom.

 

Nem lüktet itt a városok

hangos, süketítő zaja,

gondtalanul ábrándozok,

nem árt senki bántó

szava.

 

Karnyújtásra van a szépség,

innen szinte mind elérem,

oly közel a végtelenség,

mégis behunyt szemmel

nézem.