Soha ne add fel....

Ha elromlik minden, mint megesik néha,

Ha utad csak hegyre föl vezet a célba,

Ha kevés, mit kapsz, de sokkal tartozol,

Nevetnél bár, de sóhajtozol,

Ha úgy érzed, a sok gond leterhel,

Pihenj, ha kell – de soha ne add fel.

 

Az élet furcsa dolgokra képes,

Ilyesmit párszor mindenki érez,

Számos hiba épp azért történik,

Mert feladtuk, s nem tartottunk ki végig.

Ne add fel hát, ha lassan is haladsz,

A siker talán már csupán egy arasz.

 

A cél sokszor nem oly távoli,

Mint tétova ember balgán képzeli,

Sokszor a küzdő nem várja meg,

Hogy megnyerje a serleget,

És túl késő, mire belenyilall,

Hogy mily közel volt a diadal.

 

A siker a kudarcnak fordítottja –

Kétség fellegének ezüst árnyalatja –

És nem tudjuk, mily közel a siker,

Tán orrunk előtt van, de nem hisszük el;

Küzdj hát tovább, ha ér sok csapás –

Ha húz még az ág is, harcolj tovább!

 

Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha,

Remény, csalódás, küzdelem, bukás,

Sírig tartó nagy versenyfutás.

Keresni a mindig a jót, a szépet,

S meg nem találni, - ez az élet.

 

Keresd az életben mindig a szépet!

Ragadd meg azt is, amit más észre sem vesz!

S ha cudar is sokszor az élet,

Mindig találni benne kedveset, szépet!

 

Ne nézz vissza a múltba soha,

A múlt mindig mostoha!

Csak nézz bátran előre,

A bátornak van jövője!